|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy hosszú szerelvény az élet,
felébredünk benne, mely mozgásban van
anélkül, hogy észrevennénk,
fülkéjében mikor, és hol ülünk boldogan.
Boldogok vagyunk a megállókban,
hol pár percet töltünk és észrevesszük ...
a szerelvény megmozdul, van mikor elmegy mellettünk.
Fájdalmasak az állomások, hosszúak és végtelenek,
bosszúságunkra, mintha
mind többen és többen jelentkeznének,
égő türelmetlenségben előre figyelünk,
hogy minél messzebbre juthassunk,
amit óhajtunk azt a célpontot elérjük.
Így múlnak napjaink, éveink,
értékes pillanatok, fájdalmak,
az álmok táplálásából élünk,
kedvtelés, gyönyörben szomjasan élvezzük.
Mikor egy-egy öreg leszáll szomorúan,
legyőzötten, fáradtan ... fáradtak,figyelünk.
Eljön az idő, hogy mi is leszállunk.
Azt, amit akkor nem adtunk, visszafordítani nem lehet,
siratjuk az idő múlását,
és akkor megszólal az örökkévalóság harangja zengve ...
éltünk és nem tudtuk ...
Észre sem vettük,
észre sem vettük.
|
|
|
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|