|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Csak kő kopog, de nem zúg már a hegy,
Míg idő sodrába veszett az Egy;
Kapu zárul, mint kriptára födém
Mória porral tépett sírkövén,
Suttogássá hull a rúnák fénye,
Csírát vet az árnyék szövevénye,
Most sötét neszel sötét ajakkal
És mint lepel borul rá a négy fal,
Jégtorokkal üvölt bár a szél fenn,
De halk sóhajba fagy a föld itt lenn,
Még mormol, még daccal dobban a mély,
Aztán elnyeli mind a néma éj,
Nem csendül vörös vas, nem szól az érc,
A gyász hangján hallgat a büszke bérc,
Múlttá kopik a tárna: Khazad-dum,
S hiába ragyog a Hold a kapun,
Már alszik Durin, alszik a csarnok,
Alszanak szekercék, pajzsok, kardok,
A hegy áll - idő s mese továbbmegy,
Míg feltámad a tűz s vele az Egy. |
|
|
- január 26 2015 17:07:01
Tetszett a sejtelmessége, utalásai. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
