|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Hosszú, nehéz, fagyos hónapok ültek szívemen,
S jártak ködös alkonyatban, zörgõavarú tereken,
Borongva sírni emlékek ködén, dermesztõ heteken.
De ki tépelõdik édes, langyszellõs tavaszi reggelen,
Fagyos terekrõl, hófödtetetõkrõl, jegesedésrõl lelkeken,
Mikor csillámos, szõkés napsugárral, a tavasz beköszönt,
Végigsimogatva szívet, lelket, belé, melegséget önt.
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké, de a szív dönt!
Beragyogja a jelen útját, s arra vigyáz még valaki odafönt.
Nárciszos párákban rebeg a jelen, pihe-puha gondolatokban,
Ez most, mi számít, nem kell, hogy fájjon, mi volt a múltban,
Élni a jelenben és hinni a mindig megújulást hozó tavaszban,
Óvni a múltat, keresni a jövõt, de úszni a jelen napsugarában.
A tavasz, mindig hoz valami újat, tán szerelmet, vagy új életet,
De mindenképp mást mi volt, bizsergetõ, jólesõ melegséget.
|
|
|
- február 20 2008 17:29:43
Tartsd meg a tavaszt, ne is gondolj a hófödtetetõkre, a jegesedõ lelkekre! Érezd soká a jólesõ melegséget!
Üdv Misi |
- február 20 2008 19:13:30
Egyetértek Michaellel, de ez a versed nem olyan átütõ, mint amit eddig olvastam tõled. Elfolyik, szétterül. A rímek sem olyan jók, mint az elõzõ olvasott versedben. Üdv. L. |
- február 20 2008 23:24:23
Igen ez a bizsergõ jólesõ melegség terüljön csak el!!!!A mondanivaló az üzenet sokkal fontosabb a formalításnál.Az érzések amit kivált az emberbõl a szó! Az a mérvadó! |
- február 21 2008 07:29:26
Köszönöm, hogy olvastatok |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 18. vasárnap,
Lukács napja van.
Holnap Nándor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
