|
Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mámorító józanság
Annyira más lettél, és mégis ugyan az,
Oly mámoros volt az est, mégis száraz.
Búcsú éj, talán már az utolsó felvonás,
Nehéz volt nem kimondani a vallomást.
Tudod jól úgy is, hogy szívbõl szeretlek,
S nem érsz annyit, mindig érted kesergek.
Nem akarok a sok lányból csak egy lenni,
Nem fogok a játékszered szerepében élni.
Nõj fel kérlek, s majd csak azután keress,
Komolyodj meg végre, és késõbb szeress.
Nem gyötrõdök többé órákon át a síráson,
Jó idõre búcsút intek én teneked immáron.
Mámorító ez a józanság, emlékként megmarad,
Bájos fényképeken, mi idõnként magával ragad.
Most mosolyogva mondom, nem feledem szavad,
Várlak vissza, magával sodor vágyakozó fuvallat. |
|
|
- február 21 2008 03:42:40
Kiforrott gondolatok, értelmes elõrelátás és komolyan vett érzelmek, ezek jellemzik a versed.
Örülök, hogy újra olvashattalak. |
- február 21 2008 07:24:06
Na, hát igen....tényleg jó lett a versed és lám, egy érett nõ gondolatába is bepillanthattunk
Szeretettel: Zoli |
- február 21 2008 09:03:10
köszönöm szépen mindkettõtöknek. |
- február 21 2008 12:44:18
Nagyon szépek a soraid, szép dallamosan fogalmaztad a sorokat. Gratula. Jó lett. Szeretettel:Kormi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|