Köd terül a városra a horizont alatt,
Sűrű, gomolygó leheletként
Az alkonyi Nap is belevész.
A hold lehajol a földig,
csillagok bújnak a homályba,
Fölénk hajol az éjszaka,
Keringsz a világmindenségben,
Járod álmaid kanyargós útját.
Belehalsz a fájdalmakba,
Míg a hajnali horizontot a fény
A köd mögött széthasítja
gufi - február 28 2015 12:43:48
Kedves Füzike!
Szépek a képeid, harmóniában a sorok! A dal szívbemarkoló!
üdv:gufi
szomorufuz - február 28 2015 19:12:15
Kedves Feri!
Nagyon köszönöm, hogy nálam időztél. Szeretettel láttalak - Szfűz
Zsuzska77 - február 28 2015 21:06:34
Kedves Szomorúfűz! Szép és tetszik, hogy a hajnali horizont megcsillantja a reményt! Gratulálok: Zsuzsi
iytop - március 01 2015 00:58:43
Hü,...de jó ki vers.Gratulálok Margit !
Dellamama - március 01 2015 07:46:55
Kedves Gitkám!
Látom a képet amit festettél, a zenei aláfestéssel csodálatos élményt adtál.
Gratulálok, baráti öleléssel: Maria
Radmila - március 01 2015 10:17:37
Szeretettel gratulálok: Mila
szomorufuz - március 01 2015 11:02:50
Kedves Zsuzsika!
Kedves Elemér!
Köszönöm, hogy olvastatok. A köd lassan felszáll és elérkezik a tavasz.Sok szeretettel kívánok szép márciust. Szfűz
KiberFeri - március 01 2015 11:39:49
Nagyon érdekes a témád, nagyon jól van megírva és tettszik is. Nagyon átéltem
Poétaöleléssel: vivát! KíberFeri
szomorufuz - március 01 2015 12:57:40
Máriám!
Milám!
Köszönöm, hogy velem voltatok. Ölelő szeretettel - Szfűz
