|
Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az életem fordulópontban,
kétely-mételye lelki roncsban,
változás elfogadhatatlan,
a lelkem ebben avatatlan,
kattogó elme szakadatlan,
testem-elmém most lakhatatlan...
Keresem az utam, a jelem,
s talán önmagam megszeretem...
A múltamat... hát, le kell zárnom,
az új utamat megtalálom...
Szőke Zsuzsanna, 2015. 03. 07.
|
|
|
- március 10 2015 08:29:09
Érdekes, zaklatott gondolatsorok, de nagyon átfogó lett.
Örömöm, hogy a végére a remény csillog, mint egy útmutató csillag.
Őszinte alázatos tisztelettel, elismeréssel, kalapemeléssel és a tetszésemet is kifejezve: vivát, vivát, vivát!
KíberFeri |
- március 10 2015 10:29:27
ZSUZSIKÁM!
TALÁLD MEG AZ ÚJ UTADAT!
SZERETETTEL OLVASTALAK: PIRCSI |
- március 10 2015 16:58:10
Zsuzsikám!
Sok sikert kívánok az új úthoz, versed tetszik, gratulálok: Maria |
- március 10 2015 19:18:45
Kedves Zsuzsi!
Versed - számomra - utolsó négy sora a lényeg. Amikor az ember úgy érzi, hogy jelen pillanatban nem érzi jól magát, mindent le kell zárni, és új útra lépni még akkor is, ha kissé fájdalmas, majd kilátástalannak látszik. A változás, változtatás mindig meghozza a jutalmát.
Tetszett a versed. Szeretettel gratulálok!
Évi |
- március 11 2015 07:35:02
Kedves Feri! Köszönöm szépen!
Kedves Pircsi! Köszönöm szépen!
Kedves Maria! Köszönöm szépen!
Kedves Évi! Köszönöm szépen!
Igen, amíg van remény, addig lehet építkezni, változtatni... a reményvesztettség és a depresszió viszont már meghívó a feladáshoz...
Köszönettel és szeretettel: Zsuzsi |
- március 11 2015 09:23:07
Igen, igen kedves Zsuzsi, de ezt nem szabad megvárni, "tenni, tenni kell" A depresszió kegyetlen gyilkos...Puszi. Évi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|