|
 Vendég: 126
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Belső-Mongólia Tomortei városában,
Góbi sivatag szegényes peremvárosában
indultunk Dzsingisz kán fala megtekintésére,
madarászás mellett kultúra mibenlétére...
Minthogy itthon nem sokat hallhatunk róla,
gondoltuk, ne is mentesüljünk alóla.
Aztán útra keltünk, indultunk a célhoz,
így aztán Jinning-től félnap, hát... acéloz.
A vonaton néztek, mint a fehér hollót:
nem láttak még turistát, hozzánk hasonlót.
Hátunkon a málha, nyakunkban lóg a gép,
integettek is ők csak mindvégig felénk.
Valahogy mi akkor ezt még nem értenénk.
Pedig ez írva volt mongolul és kínaiul:
Ez itt zárt terület, mi mentünk tovább naivul.
Sebaj, megérkeztünk, így szállást kellett keresnünk,
tehát most már nem szabad nekünk kétségbeesnünk!
A körülmény nehéz, biz` egy napot maradnunk kell,
s a nehezen talált "hotel" nem egy luxusmodell...
Egy fapriccset kaptunk, a szoba betonozott,
miközben a tulaj minket le is nyomozott.
Miután a szobánkat már kifizettük,
onnan a birkacsontvázat kivitettük...
Sebaj, éhes a magyar,
keressünk helyet hamar!
Találtunk egy éttermet, de rögtön
bevacsoráztunk, ez volt az ösztön.
Ízletes volt a sok mongol étel,
ne gondolj rá elszörnyülködéssel...
Aztán jött a feketeleves,
magyar, hát illemhelyet keres...
Kacagnak rajtunk a helyiek,
döbbent arccal nézünk, melyiket?
És mutatta az árkot... az utca mellett...
ahol létezik a tiszta jobb kéz
és persze a tisztátalan bal kéz...
Másnap reggelre a falhoz fuvarost fogadunk,
itt az angol semmit sem ér, ezért mutogatunk...
A fekvőhelyben nem válogattunk,
s gyorsan az álomba látogattunk.
Reggel zörren az ajtó,
ott egy rendőr állt elő.
Kik maguk, talán nyugati kémek?
- Így Dzsingisz kán fala nem lesz, félek!
Magyaráznak ők így is, és úgy is,
annyi lett a madarásznak úgyis!
Indulnunk kell így a rendőrőrsre,
riadt szemmel nézzünk a főtörzsre.
Itt már van nekünk angol tolmács,
de azért mellette ott a rács...
- Kérem, mi csak madarászni jöttünk,
és a Dzsingiszkán fala előttünk.
Megkapjuk az ejnye-bejnyét, s így nem lett börtön,
s kísérnek is ki minket a buszhoz, de rögtön.
Egy kínai robogón: a főtörzs, a tolmács és én,
ja, még a tolmács lánya, a málha, és ez nem poén...
Útközben egy fényképész is akadt, és hozzánk kiszaladt,
miközben a porban birkabendőt árultak ezalatt...
Zsuzska le motorról, be a műterembe,
ez már kezd hajlani a reménytelenbe...
Virágzó sivatagháttér, barokk stílusú, műanyag szék,
kattogó gép és tolmácsék, Zsuzska pózol, ez már őrültség!
Én voltam ott addig az egyetlen dupla Szőke-nő,
lettem is ám ott szappanreklám, ez aztán... a menő!
Megérkezett a busz, utazott rajta Izs-motor és kecske,
a padlóján is átláttunk, és ugrált be a sok kövecske...
Visszaértünk estére Jinning-be - mintegy hússzal,
s Hála Istennek kevesebb lett Góbi négy tússzal.
Szőke Zsuzsanna, 2015. január 12.
|
|
|
- március 20 2015 17:35:25
Nagyon jó és részletes az elbeszélő költeményed kedves Zsuzsika! Hogy nem európai viszonyok vannak Ázsiában az tény, de amiket leírtál a képzeletemet is felülmúlja. Elhatároztam, hogy egyszer elutazunk a férjemmel, megtekintjük a Kinai Nagy Fal-at, de elodáztuk, most pedig olvasva írásodat ki is dobom a filkómból ezt az ötletet. Még hogy nincs fürdőszoba, higiénikus környezet, fapriccs, betonozott szoba, nem irigylem az odalátogatókat. Ha ez valóság volt, akkor Te is biztos meggondolod, hogy még egyszer ilyen túrára vetemedjél.
Egyébként én egyszer voltam a nyolcvanas évek elején Moszkva-Leningrádban egy hétig, mit ne mondjak Moszkvából elegem volt, bár a szállodában összkomfort honolt, na de az üzletekben szinte semmi...Viszont kvászt ihattunk (volna) annyit...az utcán, na és a latrina az utcán, alig vártam, hogy a szállodába visszaérjünk.
Leningrád már inkább hasonlított egy európai városhoz...
"Virágzó sivatagháttér, barokk stílusú, műanyag szék,
kattogó gép és tolmácsék, Zsuzska pózol, ez már őrültség!
Én voltam ott addig az egyetlen dupla Szőke-nő,
lettem is ám ott szappanreklám, ez aztán... a menő!2
Zsuzsika, örülök, hogy ilyen humorosan fogtad fel a helyzetet, de hát mit is tehettél volna...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- március 20 2015 20:12:01
Kedves ! Köszönöm szépen , akkor és ott kissé tragikomikus volt, ezt próbáltam átadni... Amúgy Pekingben, minden abszolút első osztályú, ott van a Falnak olyan része, ahol tökéletesen helyreállított és minden kényelem luxus megvan, de mi a vad részekre voltunk kíváncsiak... na meg arra volt elég a büdzsé...
Szeretettel üdvözöllek: Zsuzsi |
- március 21 2015 00:58:51
Zsuzsikám kedves, sikerült átadnod a tragikomikus helyzetet, hiszen bele tudtam élni magam a viszontagságos utazásodba, és az a jó írás, amikor az olvasó képzelete szárnyalni tud az íróval.Na igen, a büdzsé is nagy úr.
"Reggel zörren az ajtó,
ott egy rendőr állt elő.
Kik maguk, talán nyugati kémek?
- Így Dzsingisz kán fala nem lesz, félek!"
Mert a "szőkék" a vadabb dolgokra kíváncsiak! Ezt csak azért írom, mert én is szőke vagyok. Puszi. Szeretettel: Évi. |
- március 21 2015 01:45:46
Zsuzsi, én 6 évig Külső-Mongóliában dolgoztam, ami Kínától északra esik, és egy külön ország. ott is főleg a fővárosban tartózkodtam családostól, azért viszonylag jobb körülmények között. De jártam sokat a vidéket is, és meg tudom erősíteni, amit írtál. Azon csodálkozom, hogy egyáltalán el tudtatok jutni Belső-Mongóliába. A nemzetiségi területeken nem szeretik a külföldi turistákat a hatóságok, mert mindenkiben kémet látnak. Mindenkit figyelnek, nincs bizalmuk más népek látogatóiban. De keményvalutára szükségük van, meg a demokrácia látszatát is igyekeznek külföld felé mutatni. Tibetbe már el lehet jutni, de drága mulatság, és itt is mindig szem előtt tartanak. De azért nagy élmény lehetett, remélem, a fotókat épségben hazahoztátok. Ha fel tudod tenni őket a netre, küldd el nekem, nagyon hálás lennék érte. Elérhetőségem: szollosidudi@gmail.com
Gratulálok a verses útibeszámolódhoz, amiről írsz, az nekem mind saját élményem is volt anno... 
Üdvözlettel: Dávid |
- március 21 2015 07:21:44
Kedves Évi! Köszönöm szépen Üdvözlettel: Zsuzsi |
- március 21 2015 07:26:31
Kedves Dávid! Hát mindig szem előtt tartottak... és a Dzsingisz kán falat nem is sikerült megtekinteni... Köszönöm a gratulációdat.
Üdvözlettel: Zsuzsi |
- március 21 2015 11:25:49
Nagyon tetszik. Gratulálok szeretettel - Szfűz |
- március 21 2015 20:05:45
Kedves Szomorúfűz! Köszönöm szépen! Üdvözlettel: Zsuzsi |
- március 21 2015 21:02:54
Kedves Zsuzsi!
A Dzsingisz kánról elnevezett falat éppen azért építették, hogy a nomád mongolok, akik a kultúra sokkal alacsonyabb fokán élő pásztorok voltak, ne tudják elözönleni Kínát, újabb legelőterületeket lelni állataiknak. Ez tkp. a Kínai Nagy Fal egyik, talán legészakabbra épült szakasza, amely nagyon lepusztult lehet, mert nem szánják a külföldi turisták szeme elé. De érdekes lett volna megtekinteni romos állapotában is... Kedves ismerősöm 8 évet töltött szüleivel az 50-60-as évek Kínájában. Akkor még jobban el voltak zárva a külföldiek az országtól és népétől, még a tartósan ott dolgozók is. Én két hetet töltöttem Kínában a 90-es évek elején, nem turistaként, hanem külkereskedőként. Nagyon törődtek velünk, túlságosan is...
A fotókról nem tettél említést, publikusan nem is muszáj, de megadtam az email-címemet...
Üdvözlettel: Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
