|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
A műhely, mintha tőle nem is volna,
úgy állt elsőnek szerszámként a sorba,
és köré gyűltek mindenféle mások,
a sikattyú, a kirner, kalapácsok,
itt barátkozott több száz vasdarabbal,
a mindenfélét megtapasztalt asztal,
és mintha közös nézőterük volna,
úgy ült ott apám harapófogója,
és hívogatón tátongott utána
a satu recés, nagyra nyílt pofája,
a súlyra sok és termetre hatalmas,
de nála nem volt engedelmesebb vas,
jaj, hányszor húztam, szorítottam össze,
szöget, vasat, mi beillett a közbe,
hányszor tekertem ki- be önfeledten,
vagy magabiztos tartását szerettem,
vagy titokzatos erejére vágytam,
míg ujjam beleillesztettem lágyan,
és mint kinek az idő sose számít,
ott kalapáltam játékból akármit,
de bent a munka célzott útját járta,
a döngölt föld is rákapott a lábra,
így látom, ahogy megmorran szelíden,
egy acélossá hajlongatott íven,
s nagy méltóság lesz, egyre távolodva,
ahogy az apám két marokra fogja.
|
|
|
- április 28 2015 09:04:26
Nagyon jó! Szívből gratulálok: Zsuzsi |
- április 28 2015 14:16:19
 |
- április 28 2015 17:52:39
Mityka!
Az egyszerű gépek varázsa sose múlik el. Remélem.
Édesapádra való szeretetteli emlékezéssel szép emléket állítottál ennek az "engedelmes vas"-nak is.
Szeretem a megszemélyesítéseidet, nincsenek erőltetett hasonlataid, csak emlékezel, tisztán, egyszerűen.
Téged olvasva, Fekete István prózája köszön vissza bennem. |
- április 30 2015 09:27:04
Ezt kérlek, helyettem is írtad, de nálam a nagypapámnak volt satu, mint kovácsmesternek.
53 éve halt meg, de a satut, az óta is szeretem, használom, vigyázok rá és becsben tartom... A '30 elején készült satupadjával együtt!!!
Köszönöm azt a remek élményt és csak gratulálni tudok: KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 11. csütörtök,
Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
