|
 Vendég: 79
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Apámnak köszönöm...
Maróti László
Apámnak köszönöm: egyszer kezet ráztam
Bélával, Bartóknak fehér-?sz fiával.
Olyan volt az nékem, mint valami áldás,
mint egy jól kigondolt, ügyes hangnemváltás.
Mert zenében így van: helyre teszel mindent,
S azután már nem kell "vallani", hogy m'ért lent,
S m'ért nem fent rikoltoz
hangosan, vagy halkan
suttog, búg a szólam,
mikor, s hol a dallam?
Bartókról beszélünk, mert most ? a divat.
Verset írni róla. Bolondot és vadat.
Százhuszonöt éves lenne, hogyha élne,
"...lenne, hogyha élne"? Istenem! Ha élne!
Ne magyarázz, költ?! Nagy volt! Hagyd ?t nyugton!
Hasonlatod úgysem ér föl hozzá, s mondom:
Csend, ha szól zenéje! Hallod? Tény-...hát hallod?
Bartókunk zenéje mindvégig magyar volt...
Bármerre kalandolt, átgondolt és szép volt,
Átgondolt és népi; éjjel, ha harang szólt...
Göteborg, 2006
|
|
|
- május 07 2008 15:23:24
Ahogy ezt leírtad, az mind nagyon szép volt!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
