Ess eső, és csak hullj,
öreg tölgy mesél,
rossz volt nagyon a múlt
szebb jövőt remél!
Rózsabokor hinti
álmait feléd,
arra kér, hogy bírd ki
ő is mond mesét...
Hársfa alatt csókok
ott a kis padon,
szépen hangzó bókok
sokszor valahol...
Könnyezik az égbolt,
örömkönnye hull
természet mily' szép volt
ha vihar nem dúl...
Májusi esőnek
minden cseppje kincs
mezőnek, erdőnek
haja szőke tincs...
Vagy netalán barna,
vörös csodaszép
megcsillan most rajta
festőt ihlet kép!
Versírónak tolla
nyomban tettre kész,
szivárványt lapozva
ír, mely' meseszép!
Kivirul az élet
zöldül a határ
nem kell többé félned
átölel a nyár!
Rózsa hinti feléd
édes szirmait
elmondtam egy mesét
érted titkait!
Tőled megszokott "dallamszerű" versedhez szeretettel gratulálok! Ha hallgatom a felszerkesztett videót, ez a versed sokkal többről szól, mint a májusi esőről és annak következményeiről.
Szeretettel gratulálok és üdvözöllek! Eszter
Ui.: Nem feledkeztem el az ígéretemről ami prózát illeti, csak kevés az időm.
gyongyszem555 - május 15 2015 09:04:31
Kedves Eszter!
Köszönöm szépen kedves, értő szavaidat, látom, tudsz a sorok között olvasni. Szeretem az ilyen embereket. Várom a prózádat azóta is!
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi
szomorufuz - május 15 2015 15:44:28
Drága Évikém!
A Tőled megszokott - szép, hangulatos vers, Olyan jó olvasni és elgondolkodni rajta.
Szerető öleléssel gratulálok - Szfűz
gyongyszem555 - május 15 2015 15:53:12
Köszönöm szépen drága Margitkám megtisztelő figyelmedet, örülök, hogy mindig olvasol.
