|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A kis ara
mint frissen vert hab csókja,
hosszú haja
alól pirul a bókra.
Édes fejét
a vízesésnyi csipke
fátyol fehér
rácsozatába csípte.
Pihegve jő,
mert bármi’ jó a móka,
a cipellő
nem tágult reggel óta,
s egy padra dűl,
hogy szinte összeroppan,
s véletlenül
pár igazgyöngy is pottyan
a gyönggyel varrt
fehér álom-ruhára…
De idetart,
megjött végre a párja.
A vőlegény
sudár dalia, délceg
lenne szegény,
de spicces. Vagy tán részeg?
A tegnapi
vőlegénybúcsú vétke:
mert valaki
barát-köre sörébe
rumot töltött…
Mint hentes csapja bárdját,
földre döntött
az ital havert, mátkát…
A pap dühöng,
szent dolog ez, nem tréfa!
ki itt dülöng,
szavahihetlen, léha!
Ó tempora,
ó mores! – sóhajt végül,
s a kántorra
nézve távozni készül!
És véreres
most a fél násznép szeme.
A végzet ez,
vagy rossz tréfák ideje?
– töri fejét
a kis cukorfalatka,
hogy arca ég,
s mindinkább elszaladna,
hisz mit tehet
majd később, ha az édes
tegnap nemet
sem volt mondani képes…?
|
|
|
- május 15 2015 06:41:32
Remek! Részeg vőlegény? Jobb, ha a menyasszony leveti a fátylát, ruháját, hiszen...
Gratulálok és üdvözlettel:
Eszter |
- május 15 2015 11:21:31
Nagyon jó lett és nagyon tetszik.
Gratula! KíberFeri |
- május 15 2015 20:11:00
Mosolyt varázsoltál arcomra-köszönöm! Szeretettel gratulálok,remek versedhez:Valika |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|