|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,230
|
|
A kis időre, ami még hátra van…
mondja, legyint, s lemondón néz előre.
Ugyan mi okból, mért mondogat dőre
közhelyeket ily fásultan, fáradtan?
Hány pofont, rúgást, ütést mért az Élet
– vagy nem is az, ne bántsuk!- más ember
a fejére? Hogy csalódott ezerszer,
mire reménytelenné, öreggé lett,
hogy nem hisz már szóban, ígéretekben,
s a bizalom, hogy lesz még jobb, merev
arcáról, melyre gond ekézett ráncot,
elhullott, mint csatában vert sereg.
Belefáradt. Minden felhúzott sáncot
veszni hagy, felad, s vegetál csüggeteg.
|
|
|
- május 21 2015 14:24:33
Az ember életében a legrosszabb tanácsadó a közöny, a pesszimizmus. És valóban ezeknek a hatásoknak kell túlnyomó részt érni az embert - amit komoly versedben leírtál -, hogy fásulttá, kiégetté, lemondóvá, olyan minden mindegy állapotba kerüljön.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi   |
- május 21 2015 17:50:48
Irénkém!
"hogy nem hisz már szóban, ígéretekben," - nagyon rossz, ha már az ember a hitét is elveszti az emberekben.
Megérintett versed mondanivalója és gratulálok, szeretettel: Maria |
- május 22 2015 14:09:34
Kedves Évike, köszönöm az olvasást! |
- május 22 2015 14:10:06
Mária, nagyon köszönöm kedvességed! |
- május 22 2015 18:02:11
Fásultak, fáradtak - hite vesztettek lettünk.
Komoly gondolatok versedben
Gratulálok - szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. november 03. kedd,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
