Hagyd a múltat, ne siránkozz,
mindennap egy új nap,
Neki többé ne rimánkodj
elhagy úgyis, tudtad...
Hadd menjen, hisz' nem volt boldog
vágyait nem lelted
más utakon jár a sorsod
keresd meg a lelked...
Nézd csak kedves, ott a padon
ott vár rád titokban
Nála van a lelked azon
millió rózsa van...
Neked nyitja édes szirmát,
simogasd oly' lágyan
elárulja minden titkát
illatában vágy van...
Érintsd meg, és újra szép lesz
világít az éjben
ragyog az ég ismét kékben
varázslatos kéjben...
Hagyd a múltat, élj a mában,
milliónyi csillag
azt dalolja szép hazádban
itthon vagy, és ittad
szerelmének forrásvizét
mely csörgedezik csendben,
tudod most már, tudod kiért
kell élned, igen, rendben.
farkas viola - május 26 2015 06:00:44
Kedves Évi!
Hát visszajöttem Te írók-költők Gyöngyszeme. Jó volt olvasni útba igazításod és vigasztaló szavaidat.
Szeretettel gondolok Rád: Viola
gyongyszem555 - május 26 2015 07:00:25
Kedves Viola!
Nagyon szépen köszönöm kedves méltatásod felém, lehet, hogy meg is verselem ezt a szép mondatodat. Én úgy gondolom, hogy ritkán kap ilyen elismerést az ember, hiszen én csak adom a gondolataimat, de bevallom őszintén ezért írok, ezért érdemes, mert motivál, és jóleső érzés a visszajelzés, hogy nem volt hiábavaló megírnom.
Én is szeretettel gondolok Rád és ölellek: Évi
Jessie - május 26 2015 09:04:32
Kedves Évi! Nagyon szép és biztató tartalmú versedhez gratulálok neked!
gyongyszem555 - május 26 2015 09:28:28
Csabikám kedves, köszönöm szépen, hogy olvastál, örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: Évi
Zsuzska77 - május 26 2015 09:50:49
Élj a mának..., szép, biztató sorok, szeretettel gratulálok: Zsuzsi
gyongyszem555 - május 26 2015 10:02:58
Köszönöm szépen kedves Zsuzsika, hogy olvastál. Lényemből - és az öröklött génjeimnek köszönhetően -, fakadóan én mindig a csak a mának, mában éltem, soha nem érdekelt a jövő, de úgy éltem, hogy megéljem a jövőt is úgy, ahogy én szeretném, vagy szerettem volna...eddig sikerült, talán erre a pár évre már nem hagy cserben az életvitelem...
