|
Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hazától elszakított otthonról mesélnek,
gyerekeknek, unokáknak erdélyi vének.
Magyarra telepedett az átok, nincs áldás,
Európa nem kegyelmez, elhal a kiálltás.
Soha ki nem alvó gyertyaként égnek,
a bánat viasz-könnyeiből gyúlt mécsek.
Mint mikor anya karjából gyermeket kitépnek,
megcsonkított hazám, fáj a szívem érted. |
|
|
- június 05 2015 07:15:47
Szép, fájó gondolatok, szép emlékvers.
Szeretettel gratulálok!
Évi |
- június 05 2015 07:17:32
bizony!
versed kifejezi a fájdalmas valóságot! |
- június 05 2015 08:37:23
Drága Maria!
Összebeszéltetek Istvánnal?
Versed lelked mélyéből fakadt!
"...Mint mikor anya karjából gyermeket kitépnek,
megcsonkított hazám, fáj a szívem érted."
Gratulálok, kedves maria: Mila |
- június 05 2015 15:38:59
Tisztelettel gratulálok: Zsuzsi |
- június 06 2015 08:51:03
Remekműved, nagyon emberi. És benne van minden...
Csak úgy megjegyzem, hogy ehhez az Európához törleszkedtünk, törleszkedünk és nyalni fogjuk is a talpát!!!
Élményt adtál, NAGY MAGYAR ANYAG vagy!
5*.
Őszinte, alázatos tisztelettel, elismeréssel, kalapemeléssel, főhajtással, barátsággal: vivát, vivát, vivát!
Kíber/Feri |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|