M'ért bünteted gyermekedet,
ő nem kérte az életét
azért, mert most el kell menned
másik nőnél mit remélsz?
Gyermekednek hiányzol majd,
nem érti a döntésed,
megkérdezi, mit ártottam?
Miről szól a történet?
"Apukám, mondd, rossz voltam én,
mondd el nekem, jó leszek,
makacs voltam, leszoktam rég,
csakhogy Veled lehessek!"
Könny szökik a két szemébe,
zokog vigasztalanul,
nem érti, hogy lelke fénye
idők múltán megvakul
Nem dalol, mert nem vagy vele
minden este téged hív
sérült, szenved kicsi lelke
nem érted, hogy érted sír?
Visszamennél, de már késő
más szereti helyetted
elrontottad él'ted, félő
nem töltöd be szereped.
farkas viola - július 04 2015 10:05:23
Drága Évikém!
Megható versed sok fél családnak szól, engem is megérintett, csak a másik oldaltól. Fiam, aki család és gyerek-imádó, annyira ragaszkodott három családjához - egymás után - hogy hagyta magát megtaposni, megalázni, kihasználni, kirabolni mindenéből, és még sem volt jó! A gyerekei imádnák, ha hagynák az önző anyák, akiknek csak a gyerektartások kellenek!
Szeretettel: Viola
gyongyszem555 - július 04 2015 11:44:22
Tudod, Drága Violám szomorú élethelyzetek ezek. Amikor az egyik szülő - netán mindkettő, erről írtam tegnap a prózámat, olvasd el, ha érdekel - szeretet helyett anyagi érdekeit helyezi előtérbe egy gyerek megszületésénél. Rettenetesen tudom sajnálni az olyan kapcsolatokat, ahol a szülők nem tudnak békességgel elválni, és mindenekelőtt a gyerekek érdekeit venni előtérbe. Ha már egyszer elválnak, miért kell elszakítani a gyereket az apától, aki szeretné, ragaszkodna hozzájuk. Igen, én ezt a törvényt módosítanám, hogy elsősorban az anyáé a gyerek - neki ítéli a bíróság szinte minden körülmények között -, hiszen nem biztos, hogy mindig az anyának van igaza. És leginkább azokat az ártatlan gyerekeket sajnálom, akik nem tehetnek semmiről, mégis úgy érzik - mert még gyerekek és nem értik -, ha egy szülői veszekedés elhangzik előttük, vagy netán bekövetkezik a válás, hogy ők a hibásak, talán rosszak voltak, rosszat tettek, nagyon nehéz őket megnyugtatni az ellenkezőjéről. Édes kicsi lelkük már sérül, hiszen bűntudatuk lesz akaratukon kívül, hiszen nem tudják, hogy mit vétettek. Rettenetes nagy a szülői felelősség, addig szép és jó, míg fejlődik az anyaméhben, de azt tudnia kellene minden szülőnek, hogy a neheze a születés után következik. Én úgy gondolom, hogy történjen bármi, nem szabad elszakítani a gyerekeket egyik szülőtől sem, meg lehet(ne) beszélni intelligensen ezt a problémát, na de az intelligencia is egy veleszületett tulajdonsága az embernek...aki nem rendelkezik vele...sajnos, szenved a gyerek, holott ő nem követett el semmi hibát, világra jött, mert világra hívták!
Köszönöm szépen, hogy olvastál és elmondtad a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat Tudod, ilyenkor bele képzelem magam a gyermekek lelkivilágába és hullajtom könnyeimet úgy, ahogy ezt ők teszik.
Deak Eva - július 04 2015 12:48:52
Évikém! Erre csak ennyit!
Az a perc
Kicsi voltam mikor elhagytam otthonom,
Sírva az esti busz álomba ringatott.
Te leszálltál, Neked már fel nem róhatom.
Bénítón ordító tudat! Mely akkor ott!
Vajon vétettem létem ellen gyermekként?
Nagy árat fizettem fészek melegért,
még sem kellett koldulnom szeretetért.
Magammal hozott kevéske emlékek,
az el nem szakadó vér kötelékek.
Mindig előre néző nagy reménnyel,
új család szerető törődésével.
Köszönöm Neked Uram hisz mindig óvtál,
Utolsó órámban kérlek, el ne hagyjál.
Deák Éva
Sajnos vannak szomorú esetek!
Szeretettel olvastalak. Éva
pircsi47 - július 04 2015 15:30:13
DRÁGA BARÁTNŐM ÉS ÉVI!
NAGYON IGAZ MINDKETTŐTÖK HOZZÁSZÓLÁSA.
SAJNOS CSÚNYA VÁLÁSOK VANNAK, TALÁN MIND AZ.
EGYNEK ÉN IS RÉSZESE VOLTAM, MERT NEM TETSZETT A VOLT FÉRJEM
ALKOHOLIZÁLÁSA. IGAZ, HOGY "0"-RÓL KELLETT INDULNUNK AZ AKKOR 4 ÉVES KISFIAMMAL, DE MEGÉRTE, MERT NEM KAPTAM IDEGBAJT ÉS A GYERMEKEM SEM LÁTTA AZOKAT AZ UNDORÍTÓ DOLGOKAT, AMIK LEZAJLOTTAK.
MESÉLHETTEM ÉN, HOGY NAGY BAJ LESZ EBBŐL, DE MINDHIÁBA.
MÁR 20 ÉVE A TEMETŐ AZ OTTHONA! /MÁJRÁK!/
gyongyszem555 - július 04 2015 17:05:02
Értem versed mondanivalóját Évikém! Végül is az a jó, hogy az új családban nem szenvedtél hiányt a szeretetből. Mert a gyereknek abból kell a legtöbb, akkor válik igazán értékes felnőtté, ha gyermekkorában szeretet övezi. Akit nem, még jobban vágyik a szeretetre és még jobban vágyik arra, hogy Ő adjon többet, ha felnő.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi
gyongyszem555 - július 04 2015 17:07:44
Barátnőm!
Sajnos az alkohol megöli a szeretetet, kivetkőzteti az egyént emberi mivoltából, és végül megöli. Ilyenkor tényleg nincs más választás, csak a válás.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel ölellek, puszi: Évi
Radmila - július 04 2015 18:43:32
Évikém!
Nagy baj az, ha elválnak a szülők, de az a véleményem, inkább
szétszedjék a szülők a babaruhát, minthogy a gyerek egy életen át veszekedéseket, ne adj Isten verekedéseket lásson, feszült hangulatban nőjön fel.
A versed különben tetszik, és gratulálok, ölellek és puszillak: Mara
gyongyszem555 - július 04 2015 20:02:48
Ez így igaz drága Marám! Az biztos, hogy többet ártunk a gyereknek, ha olyan feszült a légkör amilyenről írsz, mert azzal még többet ártunk a gyermeki léleknek, mintha apa nélkül nő fel, vagy netán anya nélkül. A gyermeknek nyugalom és sok-sok szeretet kell és ezt éreznie kell a szüleitől addig amíg él. Még akkor is, ha már ő maga is felnőtt és netán gyerekei vannak.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Puszi, ölellek: Évi
