|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Csendben száll le az est,
S a távolban fénylik a város,
Hivogató melegét küldi felém.
Autóm, mint zugó éji bogárka
Röppen, mert lábam a gázon,
S ûzöm, hajszolom feléd.
Mint bársonyos, puha nõi test
Ölel s ringat, de elkerûl az álom,
Hisz sebesen röpit a boldogság felé
Néhány perc és mindent fényözön áraszt,
Csendes az utca, mélyen alszik a város,
Csupán szerelmes sóhajom száll feléd.
Látom a házat, s biztos kézben a kormány,
Közel a perc, türelmem mégis fogytán,
Lassan, halkan, simán fordulok elé.
Ajtója nyilik, s a karcsú nõi test
Lebegve közelg, s mosolya mint Fárosz
Vezérli lelkem nyugodt kikötõ felé.
Remegõ lábbal sietve indulok el,
S érzem most is velünk van Ámor,
Karjaimba omolsz, s boldogan ölellek én. |
|
|
- február 27 2008 09:23:41
Grt. Bár felém is jönne néha valami kis pislákolás.
 |
- február 27 2008 11:07:39
Szerintem nagyon szép a versed.
Odaképzelem magam, mintha én lennék a nõ, aki "lebegve közelg" és várom, ahogy a párom a kocsiból kiszáll, s én végre karomba zárom! Ezt csak azért írom le, mert valamikor én is vártam a mostani párom, aki kocsival érkezett és figyeltem már messzirõl, ahogy az autója nyomán porfelhõ támad a földes,mezei úton, ahogy közeledett a házunk felé.
Szeretettel üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. január 30. csütörtök,
Martina, Gerda napja van.
Holnap Marcella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
