|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A haláltól rettegünk, az elmúlástól félünk,
pedig örök-élet reménye adatott nékünk.
Létünk forgása, mint tengerbe ömlő folyó,
hol mint égbe szálló pára majd földi bolyongó.
A Föld csak a bomló testnek lehet temetője,
a lélek él, bár leveti burkát egy kis időre.
Napunk ragyog fényesen és mosolyog miránk,
szikránk feléled, nem hunyhat ki örökre a láng. |
|
|
- július 24 2015 08:48:12
Hmm... érdekes és nagyon jó az eszmefuttatásod. benne van az éltető remény...
Köszönve, hogy olvashattam és csak gratulálni tudok: KíberFeri  |
- július 24 2015 12:37:45
Gyönyörű a versed Marikám!
A remény mindenkiben ott él, hogy él-e tovább a lélek, ha már a test a földben nyugszik, nem tudom, de nem is ez a lényeg. A versed gyönyörű!
Baráti szeretettel gratulálok:
Évi |
- július 24 2015 16:12:16
Máriám!
Nagyon ránk férnek az ilyen reményt keltő, bizakodó sorok
ebben a 'rendkívüli időben'.
Légy óvatos, és vigyázz magadra!
..................... Ölellek: bé. |
- július 24 2015 16:55:30
Szertetettel gratulálok versedhez, drága Maria: Mila |
- július 24 2015 17:48:40
Drága Mária!
"a lélek él" - bennünk a remény.
Gratulálok szeretettel - ölellek - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
