"M'ért hiszem el nehezen,
ez egy lassan elmúló szerelem"
m'ért hiszem azt kedvesem
m'ért nem akarom, hogy vége legyen
M'ért fáj a szívem, gyötör,
miért kellesz Te még mindig nekem
elszálló kéj a lila ködről
érzelmem hídján, nem leszel velem
M'ért kell most messze menned,
nem értem, hogy tudsz elfeledni így
gyötröd, széttéped lelkem
hideg szíved az, mi elkeserít!
Ennyi volt?Mit ért szavad?
Mit suttogtál a lázas éjszakán?
Azt mondtad szíved szabad,
Becsaptál, nekem fény voltál talán!
M'ért hiszem el nehezen,
egy éjszakás kaland, kellett nekem?
azt mondtad enyém szíved
úgy öleltél, hogy el nem feledem!
szomorufuz - július 30 2015 15:42:54
Meghitten szép - ha szomorkás is - sorok
"úgy öleltél, hogy el nem feledem!" Gratulálok drága Évike. Ölellek szeretettel - Szfűz
Deak Eva - július 31 2015 16:31:29
Szomorú hangvételű, mégis lágyan ölelő sorok. Évikém ismét egy remekmű. Szerető ölelésem. Éva
gyongyszem555 - augusztus 01 2015 08:11:33
Margitkám, nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel ölellek: Évi
gyongyszem555 - augusztus 01 2015 08:12:20
Évikém, nagyon szépen köszönöm méltató szavaidat.
Szeretettel ölellek: Évi
Zsuzska77 - augusztus 01 2015 09:27:13
Szomorû szerelem...
Elengedés a kulcsa...
szeretettel gratulálok: Zsuzsi
KiberFeri - augusztus 01 2015 11:49:12
Szép, szomorkás és tetszik is.
Poétaöleléssel és szeretettel: vivát, vivát, vivát.
KíberFeri
Lenta - augusztus 01 2015 14:50:27
Szomorú szerelem.
gyongyszem555 - augusztus 01 2015 14:56:06
Köszönöm Eta, hogy olvastál.
Évi