|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Rainer Maria Rilke: Ende des Herbstes
Ich sehe seit einer Zeit,
wie alles sich verwandelt.
Etwas steht auf und handelt
und tötet und tut Leid.
Von Mal zu Mal sind all
die Gärten nicht dieselben;
von den gilbenden zu der gelben
langsamem Verfall:
wie war der Weg mir weit.
Jetzt bin ich bei den leeren
und schaue durch alle Alleen.
Fast bis zu den fernen Meeren
kann ich den ernsten schweren
verwehrenden Himmel sehn.
(Az ősz vége
Látom, hogy egy ideje/valahogyan minden változik/.Valami megjelent, itt van,/és öl és fájdalmat okoz.//
Napra nap,/a kertek nem ugyanazok.(változnak)/a sárgulótól a sárgáig/lassú a pusztulás./a felém vezető út teljes szélességében.//
Most én a kiürültek (csupasz fák) közt vagyok,/és átlátok minden fasoron./Majdnem a távoli tengerekig/láthatom a komoly, nyomasztó/szigorú eget.)
Rainer Maria Rilke: Vége az ősznek
Egy ideje látom,
hogy minden más lesz lassan.
Valami jött és itt van
és öl és fáj nagyon.
Mint napra nap halad
a változás a kertben;
rőt-sárgától sárgáig minden
pusztulás alatt:
s felém jön az úton.
Most csupasz fák közt állva
átláthatok a fák során.
S majd’ a tengerig látva
búsulhatok a tompa
égbolt komoly szigorán.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 02. szerda,
Ottó napja van.
Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
