|
Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Aki egyszer toll percegtetőnek beáll,
Annak a nyugalma, örökre tovaszáll…
Estéit, gyertya halvány fényénél tölti,
Lúdtollát, elgondolkodva… sercegteti.
Aztán, mire a papirusz tele lesz,
A szálgyertyából, szétfolyt, amorf csonk lesz!
Az agyonkoptatott ceruza csonkját markolva,
Lassan, bénul a kéz, mi a gondolat hiánya…
A ceruza, ha volna hegye, még leírná,
De a lélek, azt, akkor is örökre fájná…
Papiruszba vésett igazságok,
Csak zúgnak a szélben, mint platánok,
És a régmúlt, halott emlékei…
Olyan már nincs, kinek elmeséli…
Kicsit leültem, írás közben elszunnyadoztam...
Mire ébredtem, gyertyám leégett… konstatáltam.
Vecsés, 2015. február 12. – Kustra Ferenc |
|
|
- augusztus 10 2015 11:57:09
Kedves Feri! Nagyon jól megírt versedhez gratulálok neked! |
- augusztus 10 2015 12:18:51
Nagyon jó - gratulálok szeretettel - Szfűz |
- augusztus 15 2015 12:05:07
Kedves Csaba!
Kedves Szfűz!
A szemem miatt, nem lehetek itt sokáig. Köszönöm, hogy voltatok és az elismeréseteket is.
KíberFeri |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. január 03. péntek, Genovéva napja van. Holnap Titusz, Leona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|