|
Vendég: 68
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy szemüveg,
esztékás keret,
seszínű, elhomályosult.
Ezen át látta a világot,
nem mindig tetszett, amit látott,
s olyannak vágyta, ami nem volt,
hát széppé tenni igyekezett.
Két cipő. Utolsó pár cipője.
A Körúton csináltatta.
Magas szárút bírt vizes lába,
vajszín sevró volt újkorába’,
lyukacsos, a befűzős
pertlit, jaj,
hányszor fűzném ma…!
Három harisnya, hátul varrott,
halcsont fűzőből,
ívben hajtott,
három csontfésű, kámeák,
fakult, lepréselt ibolyák,
és cérnakesztyű, horgolt csipke
(még lánykorából őrizgette),
s köves bross, havasi gyopár…
Négy zsebkendő, vasalt, szegett,
bennük emléket őrizett,
kiürült kölnisüvegek
illatait
kötötte meg…
Milflőr, ezervirágú slafrok,
szivacsos, steppelt, jó meleg.
Mikor ezt hordta,
már nem mesélt,
mikor ezt hordta,
én meséltem…
És aztán lassan elment, szépen,
mint jó gyerek, ki
szófogadó és engedékeny.
|
|
|
- augusztus 10 2015 20:33:55
Apró, sokszor értéktelen tárgyak maradnak egy értékes ember után.
Versed nagyon megható.
Gratulálok, szeretettel: Maria |
- augusztus 11 2015 09:16:08
Gyönyörű a versed kedves Irénke! Könnyeket csaltál a szemembe...
Gratulálok!
Évi |
- augusztus 11 2015 20:21:03
Egy emberi élet emlékképei sorakoztak fel, majd elcsendesedett, elment...
Megható sorok.
Szeretettel: Vali. |
- augusztus 12 2015 07:04:52
MEGHATÓ versed mély átérzéssel olvastam.
Szeretettel gratulálok: Viola |
- augusztus 13 2015 10:47:12
Köszönöm, drága Máriám!
Kedves Évike, köszönöm szépen!
Valikám, nagyon örültem!
Kedves Viola, nagyon szépen köszönöm! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|