Gyémántfényed úgy ragyog rám,
mint égből a csillagok,
látom szíved a Nap kapuján
integetek, itt vagyok!
Mosolyt csalok két szemedbe,
izzik most a levegő,
fényt töltök a szép lelkedbe,
tudnod kell, Te vagy a nyerő!
Mosolyogj és újra éled
szíveden a sok virág,
megöntözi hajnalfényem
csak szívedet kitárd!
Jöjj közelebb, ne félj most már,
mindörökre itt vagyok
feléd űz az édes "honvágy",
tudd, szerelmes vagyok!
Szerelmem mint lágy, hűs patak
szomjad oltja kedvesen
elhalkul és eltűnt szavad
vágyaimat keresd meg!
Megtalálod, nyilvánvaló,
szívem remeg, érted él
nem kell ide most már a szó
hegedűm néked zenél!
Jessie - augusztus 18 2015 08:05:27
Kedves Évi! Nagyon gyönyörűen leírt versedhez szeretettel gratulálok neked! Szeretettel: Jessie./
gyongyszem555 - augusztus 18 2015 09:17:26
Köszönöm szépen Csabikám, hogy olvastál, köszönöm méltató szavadat, örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: Évi
szomorufuz - augusztus 18 2015 18:24:25
Ismét egy gyönyörűség - és zenekíséret.
Évike Drága!
Szeretettel olvastam szép versedet. Ölellek szeretettel - Szfűz
