Ne menj el. Ha kilépsz,
helyedre más atomok tolakodnak,
ellepve azt az űrt,
mit eddig kitöltöttél
önmagadnak.
Az atom (még ha gáz is),
nem megbocsátó,
csak nyomul előre,
hangulattalan massza,
magában láthatatlan lőre,
örök mozgás,
mely összekapcsolódni,
vagy taszítani akar. Nincs bocsánat,
szeretet, jóság, hűség –
emberi arcot ne higgy
vasnak, víznek, virágnak.
Saját törvénye van,
felfal, nyomod se hagyja,
ha elporladsz. Belőled
él, mozog, eszik,
szökken szárba magja.
Maradj itt. Éppen úgy
függ tőled is minden,
mint más anyagtól.
Szolgája, s ura vagy a létnek,
akkor is,
ha most haragszol.
|
|