|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hozzád menekülök egy őszi hajnalon
múlt-szigetek mentén fehér álomhajón.
Pedig itt szeretnek, senki nem űz engem,
szavak lángjaitól meg nem perzselődtem,
csak újakra vágyva lebegek tehozzád,
mintha elébem fél életedet hoznád,
rám bízva a másik felét önfeledten...
Vajon merre tovább vers-tengeren, ketten?
Aztán vihar dönt föl mentőcsónakunkkal,
viaskodunk zúgó stílushullámokkal.
Már-már felém nyújtod az oltalmad kulcsát,
ablakomon új nap hűvös fénye hull át,
valódi és közös múltat felébresztve,
együtt-lélegzést a jelenbe emelve.
Menekülő álmom csendes szelek fújják,
ihlet képeivel,
fonnyadt levelekkel messzire sodorják.
|
|
|
- szeptember 08 2015 10:17:04
Legyen ősz vagy tavasz - a szerelem mindig szép.
Gratulálok szép versedhez - szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
