|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ott leszel-e?
Amikor eljön a búcsúzás ideje,
vajon ott leszel-e? Ráérsz majd akkor?
Ó milyen hamar elsuhant az élet!
Hisz alig voltunk együtt.
Vajon ott leszel-e, mikor fogni kell a kezem?
Amikor hívlak búcsúzóra.
Remélem, ott leszel, fogod majd a kezem,
és utoljára mosolyt csalsz majd az arcomra.
Akkor majd végleg boldogan elmegyek.
Amikor a pap elmondja az imát,
amikor sírni kell,
gördülnek-e szemeidből könnyek?
Amikor csendben valakik
halk zokogása hallatszik,
Te konokul majd búcsút intesz-e?
De sírj egy kicsit a kedvemért,
csak úgy jelképesen,
hagy higgyék, hogy neked is fáj,
hogy meg ne szóljanak.
Akkor majd megbocsátok.
Néha hozzál majd fréziát a síromra,
a kedvenc virágomat,
mert attól a túlvilágon is felvidulok.
Ott, ahol már semmi sem fáj,
már nem törődöm semmivel.
Ott, ahol a madár is csendesen dalol,
hogy ne zavarja mély álmomat,
talán megnyugszom majd.
Ott leszel-e? Vagy akkor sem érsz majd rá?
De most még élek, és kimondhatatlanul fáj,
hogy soha sem érsz rá, pedig nagyon hiányzol! |
|
|
- szeptember 18 2015 10:20:28
Szívet-lelket tépő mégis gyönyörű soraidat szeretettel olvastam Szinci.
"De most még élek, és kimondhatatlanul fáj,
hogy soha sem érsz rá, pedig nagyon hiányzol!"
Igen,addig kell szeretni, amíg van idő (nk), ott már semmit nem érzünk, semmi sem fáj...
Szeretettel gratulálok:
Évi |
- szeptember 19 2015 13:22:33
Nagyon szép vers.
Valóban - későn jövünk rá, hogy mit vesztettünk.
Gratulálok - szeretettel - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
