Nem kell a gondolat mely felkavar,
hagyd a szavakat másnak
menj tőlem el, hidd el, nem zavar
sebeim tudd, már nem fájnak...
Ütött az órám kedvesem
tudtam, hogy egyszer vége
sokáig hű Te nem leszel
hagyj engem most már végre!
Hazug a kézfogás, a mozdulat
hazug az egész lényed,
hazug az elme, mert holt tudat
nem képes ontani fényt se'
Nem kell a gondolat mely itt ragad
tudatom legmélyén szakít,
hagyd, nem érdekel szavad
fájdalmad ne hagyd itt!
Vidd magaddal, már nem érdekel
vidd máshoz, úgy kérlek
okos, vagy talán szép leszel?
Azt hiszed, hogy majd fénylesz?
Nem tudom mit tegyek, hogy feledjek
feledjelek végre Téged
kit az ember hiába szeret
nem érti, mert üres a lélek!
gyongyszem555 - október 07 2015 09:52:17
Köszönöm szépen kedves Imre, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi.
Deak Eva - október 08 2015 08:43:11
Kedves Évi!
"Nem tudom mit tegyek, hogy feledjek
feledjelek végre Téged
kit az ember hiába szeret
nem érti, mert üres a lélek!"
Nehéz felejteni van mikor évekbe telik.
Beleéreztem versedbe. Szeretettel. Éva
gyongyszem555 - október 08 2015 09:05:21
Köszönöm szépen kedves Éva, hogy olvastál.
