|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ott ültünk némán....
Ott ültünk némán félhomályban
a fákról hulltak a levelek.
Szél sodorta a száraz gallyakat,hűvös
volt már és én nem tudtam
mit mondjak neked..
Te vártad,hogy én legyek aki mondja,
hogy vége,vagy talán kezdjünk
egy új utat a régit letapostuk
már nem találunk benne
semmi újat.
Tudom,Te már választottál,nem volt
erőd hozzá kimondani,akartad,
hogy rám háruljon minden és
Te kiszállsz a fészekből
mint egy angyal.
Menj csak vidd hírül mindenkinek rossz
ember voltam,sokat szenvedtél
velem.Egyszer majd eszedbe
jutok és megbánsz mindent
amit tettél velem.
Süvít a szél a hegy oldalába elváltunk
mint két idegen.Lassan észbe
kapok,mi történt velem,emlékeinket
tapostuk a sárba amik sokat
jelentettek nekem. |
|
|
- október 09 2015 09:11:21
Az emlékeket nem szabad feledni, sárba taposni.
Nagyon tetszik a versed, bár ez nem egy "Elbocsájtó szép üzenet".
Üdv és gratulálok: Maria  |
- október 10 2015 18:31:35
Szomorú, szép.
Szeretettel olvastalak - Szomorúfűz |
- október 20 2015 20:24:28
kedves Maria
Semmi nem faj jobban mint a megcsufolt szerelem. Nincsenek
ekezetek,idegen helyrol irok
Kossonom,hogy olvastad
Tibor |
- október 20 2015 20:26:32
Kedves szomoru fuz !
Szeretettel koszonom
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 20. kedd,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
