|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
I.
Csak csapódnak ide-oda a tegnapi és mai dolgok
a szabálytalanná magasodó tűzfalak között.
A kilúgozott üresség,
mint határozatlan térdarab
lendül előre-hátra,
meg-megtörve egyre zsugorodó árnyékomat.
Aztán az erősödő zuhanásban
félreérthetetlenül megszűnik mélység és magasság.
II.
Miért vonz mégis az a fal?
A kőművesek távol.
Egyetlen mester néz alá
a semmi tűzfaláról.
III.
Mintha elképzelhetetlenül vékony fényszálat rántana át
valaki,
a jobb és a bal agytér meghatározhatatlan súlyvonalán.
A tökéletes visszarendeződés mégis megőriz
valamit.
És lent is, fönt is ugyanaz a képtelenség.
IV.
Csak a falak közeledése állandó.
|
|
|
- október 10 2015 13:56:42
Mityka!
Ezt tökéletesen értem és érzem.
Félelmetes és, ha el tudjuk fogadni, akkor szép valóság. |
- október 11 2015 09:35:11
Kedves Mityka!
Szépen megfogalmazott vers, bár egy kicsit - számomra - eltér a mindennapokban megszokottaktól! Elgondolkodtató és tovább gondolkodásra késztető!
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
