Óriás, színes füst-virágok az égen,
kígyóznak lomhán
rekkenõ délben.
Porosan, kövesen köhög a város,
forró bûzt okád,
lehelete káros...
Várja, hogy a fojtó pala-ég szakadjon,
bíbor esõfüggöny,
mint hûs kezû asszony...
S forrón gõzöljenek a felhevült tetõk,
lihegve igyák
a párás levegõt;
Villám karma tépje majd szét a világot,
sisteregve csattan
a tûzrés, amit vágott,
S újrafogan a vízben, a sötétben
a döglõdõ város
a vihar ölében...
zsuzsu - március 01 2008 11:20:55
Szia Fenan!
Nekem tökéletes ez a vers. Nagyon jól használtad a mindenféle hangulatkeltõ szavakat, fordulatokat. Nálam, megelevenedtek a képek. Szeretettel: zsuzsu
kormi37 - március 01 2008 16:31:13
Jó lejtése van a versednek. A szavak összerakása is jó. Gratula. Szeretettel:Kormi
gondola - március 01 2008 18:35:27
Szia!
Erõteljesen láttatod a képeket, nagyon hatásos! Jók a rímek, így kerek.
PlasticPuppet - március 03 2008 21:40:51
Intenzív, ráadásul ritmusos, lüktet. És szeretem azt az idõjárást és a hangulatot, gondolatot, amit megjelenítettél.
Samu - március 04 2008 17:01:34
Szerintem nagyon jó. Üdv Samu
bZsanna - április 08 2008 14:16:52
Ritmus-kép-rím-lüktetés-látomás SZÉP!!!
