|
Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ó, mily régen csúszok
hallgatva, a folyón lefelé
siklok fekete fából faragott
könnyű bárkámmal... életem lelke.
Mellettem hever egy nádsíp,
és a gyenge szél,
alig, alig lélegzik...
átszelni vele minden, olyan szép.
Bor is van, könnyebb lesz az éj,
a múlt sötétsége szétterül,
mint a tavirózsák árnya
a selymes part mentén.
Kincs nekem ez a bárka,
álom, mely a révnél jár,
milyen édes a bor,
és a nádsíp smaragdzöldje csillog rám.
Csókolj meg! A földet
az éggel takarom,
rajtad keresztül,
én is örök leszek, egy kisebb hatalom. |
|
|
- november 12 2015 11:14:20
Nagyon szép - szeretettel olvastalak. Szfűz |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|