|
 Vendég: 114
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Emlékszel még arra, kedvesem amikor
Megismerkedtünk,
Fülig szerelmesek voltunk egymásba,
És sokat nevettünk.
Az arcod ragyogóbb volt a napnál,
Boldogok voltunk: És te ragyogtál.
Türelmetlenül vártuk,
Születendő gyermekünket,
Együtt örültünk a születésüknek.
Ígéretet tettünk egymásnak,
Hogy együtt öregszünk meg.
Ez az ígéret azonban nem teljesülhetett,
A halál elválasztott minket!
Megpecsételte sorsomat…
S a szívem érted majd megszakad,
Mert nem bírom elviselni hiányodat.
Már elválaszt minket a két, világ,
Nehéz nélküled az élet!
Nélküled élni örökkévalóság.
Várom, hogy újra lássam arcodat,
Úgy várom, a pillanatot,
Hogy újra karjaimban tartsalak.
|
|
|
- november 15 2015 18:34:25
Kedves Ferenc!
Az örök szerelem - szívünkben - és erőt ad elviselni a bánatot.
Meghitt, szép versedhez szeretettel gratulálok.
/Régen láttalak/ - Szomorúfűz |
- november 15 2015 19:30:59
Kedves Szomorúfűz ! Köszönöm kedves szavaidat !
Bizony régen voltam már fent az oldalon,de most már mindig itt leszek !Szeretettel:Ferenc... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
