|
 Vendég: 96
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy álomból felébredve,
jégpáncélom,
ezernyi darabja hullott a mélybe.
Hisz rég nem tudtam már azt,
milyen,
mikor a színek a szívemben,
képeket festenek nekem.
Gyenge szárnyaim,
új erőre kaptak,
lassan felemelkedtem a földről,
hova oly rég zuhantam.
Szárnyaltam a végtelen felhőkön át,
hogy megleljem a színek igaz forrását.
Ezernyi szivárványt rajzoltam az égre,
kisebbet,nagyobbat,
de te nem vetted észre.
Mind,mind elfújta a szél,
hiába rajzoltam,
mindennap föléd.
Aztán egy bús hajnalon,
hideg tél lett,
s fáztam már nagyon.
Megfagytak a színek,
egy felhőn ragadtam,
majd dermedten,
a mélybe zuhantam.
|
|
|
- november 30 2015 12:13:22
Érdekes, de jó!
KíberFeri  |
- november 30 2015 16:06:01
Köszönöm |
- december 02 2015 20:00:37
A szárnyalás végén néha bizony a zuhanás vár bennünket... |
- december 21 2015 16:04:40
Sajnos Köszönöm,hogy olvastál! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
