Négyéves volt az unokám,
gondoltam egy nagyot,
megrendelem a mikulást
olyan élményt kapok,
velem együtt az unokám
nem felejti soha,
édes gyermek tudod ám
jön a Miku, rohan...
Este hatkor tűkön ültem,
hol a fenében van?
Felhívtam a szolgáltatót
de csak halk zene van.
Megérkezik fél hét körül
az öt óra helyett,
arca vörös, zsákja félre
csúszva, és ő nevet...
Csak nevet, nevet, de hogy mit is
soha nem derült ki
hozott is ő sok-sok nihilt,
zsákból ez került ki...
Becsempészem ajándékom,
a nagy vörös zsákba,
ne égjen a télapó már,
hogy nincs adománya.
Elhagyta az istenadta,
azért jött oly' soká
útjába állt a sok kocsma
elbolyongott, hová?
Röhögött a Miku hiszen
elitta az eszét,
Télapó az milyen, ilyen?
Kérdeztem a nevét!
Panaszt tenni nem akartam,
előfordul néha,
mikulás is csak egy ember
akkor is ha léha.
szinci - december 05 2015 06:28:27
Évikém ez valóban rendhagyó Mikulás vers, inkább felnőtteknek való mint gyereknek :-)Részeges Miku :-)
Szeretettel olvastalak.Ölellek. szinci
Dellamama - december 05 2015 09:30:26
Az ilyen Miki valóban nem felejthető!
Évikém!
Emberi a Mikulásod, gratulálok versedhez, ölellek: Maria
gyongyszem555 - december 05 2015 09:43:29
Drága Szincikém, Marikám! Igen, és ez igaz történet, nálunk történt - akkor még a lányomék velünk laktak, a Fiamék már külön - és gondoltam egy nagyot, meglepem a két legnagyobb unokámat egy Télapóval. Befizettem az összeget a szolgáltatónál, és minden rendben volt. Igen ám, de ez történt...mondanom sem kell, akkor nem voltam humoros kedvemben, de viselkedtem, mert hát mit lehet tenni egy részeg Télapóval, akinek ferdén áll a sapkája a fején, össze-vissza lóg a puttony a hátán, a pár darab narancs kiszóródik a puttonyából a szőnyegre, és állandóan vigyorog. Az arca vörös mint a rák, a lehelete alkesz, még jó, hogy a négy éves gyerek nem sokat értett belőle, hogy mi történik.
A Fiamékhoz egy másik Mikulás ment, az sem volt sokkal jobb, talán az nem tántorgott ennyire, de az meg elfelejtette a gyerek nevét. Na mindegy, ekkor megfogadtam, hogy soha többé nem veszek igénybe ilyen szolgáltatást. Persze később ronggyá röhögtük magunkat a lányomékkal az eseményen...hiszen én mindent a humor oldaláról közelítek.Köszönöm mindkettőtöknek a megtisztelő figyelmet. Persze, hogy nem tettem panaszt, a befizetett összeget sem kértem vissza, ugyan már! Előfordul az ilyesmi, emberek vagyunk...még a Mikulás is. Mondanom sem kellett szakadt róla a víz, olyan melege volt...szóval azt látni kellett volna. Marikám, Te vizuális vagy, el tudod képzelni!
Szeretettel: Évi
Tiberius - december 05 2015 17:54:33
Kedves Évi !
Nagyon jó,szeretettel olvastalak
Tibor
