Bánom,hogy rossz vagyok és sokszor bántalak,
Bánom,hogy szivedbe döföm a lándzsámat,
Bánom ,hogy ez vagyok ,egy ilyen gazember,
Ki sosem leli helyét,ki soha nem nõ fel.
Nagyon jól tudom a hibás én vagyok
Mindig csak fájdalmat és csalodást okozok.
De a szivem mélyén maradt egy kis hely,
Hol a te lelked mindig menedéket lel.
Nem igérek többet,már eleget megtettem.
Látod nem változtam,látod más nem lettem.
De nélküled nincsen értelme e létnek
Hisz te vagy az életem s a szivembõl szeretlek.
mullerildiko - március 03 2008 06:03:30
Szép megbánó, bocsánatkérõ vallomás Szeretettel :Ildi
kormi37 - március 03 2008 14:12:22
Sokszor amikor úgy érezzük rosszat teszünk, megbocsájtani is tudni kell, és bevallani a rosszat a másiknak. Szeretettel:Kormi
Piedroo - március 07 2008 12:52:56
Köszönöm nektek .hogy olvastátok szerény müveimet ,köszönöm szép szavakat.Üdviedroo
iedroo
