|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Vadlibák
Sűrű szürke köd borítja be a tájat,
Érezni, húsba markoló tél illatát.
Vadlibák itt húznak el párban felettünk,
Melegebb vidékre kell elrepülniük.
Együtt szállnak V-é alakban közös cél felé
Egymásért, röptük az összetartozásé.
Mindenütt csend, szálló hófelhők követik
Vándorló fesztiváljuk szárnycsapásait.
Van-e remény, hogy visszatérnek majd egyszer?
Van remény, hogy új tavaszban rájöjjenek,
és soha ne feledjék el hol is hagyták gyökereik!
Jelen és jövő mely mutatja az utat hazafelé.
Deák Éva
|
|
|
- december 09 2015 19:32:49
Szépen láttatod a mondanivalót Évikém versedben.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- december 10 2015 07:35:23
Nagyon szép allagórikus verset írtál!
Szeretettel olvastam: Maria |
- december 10 2015 13:13:23
Számomra egy sugallat, soha ne feledjük, kik vagyunk, honnan származunk, bármerre is vetődjünk...
Őm.... igen, vissza a gyökerekhez, a haza, a hon, mindig is az a hely lesz, ahol sosem leszünk idegenek, ahol értik mit beszélek, ahol érzik, mit érzek.
Szeretettel: Zoli |
- december 10 2015 14:36:58
Kedves Éva
Szép versed elgondokodtató amit érdemes lenne hosszan megvitatni
Szerettel olvastalak
Tibor |
- december 11 2015 10:39:34
Köszönöm Évi kedves látogatásod! Éva |
- december 11 2015 10:40:31
Kedves Zoli! Jól érzékelted, igen egy sugallat. Szeretettel. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 02. kedd,
Anita, Kármen napja van.
Holnap Klotild napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
