Volt egyszer egy szőke nő,
oly' sete-suta balga,
beleestél, üsse kő
csak ő hozhatott bajba!
Nem tud főzni semmit sem
csak szép szerelme izzik
ő kellett ezt elhiszed
a szája csókra nyílik!
Elcsábít egy perc alatt
eszed veszíted nyomban
ott vagy most, hol dal fakad
higgyél sorsban, a sorsban!
Őt sodorta át a szél
át a nagy Óceánon
belé kaptál, így ne félj
nem félsz, hiszen azt látom!
Gyöngyvirágos mosolya
kedves, bájos és szelíd
megszólalni ha tudna,
akkor sem más, csak ne hidd!
Nem marad Ő sokáig
hisz' megun Téged gyorsan
nem kellesz a holtáig,
gondol egyet és dobbant!
Elviszi az álmodat
és elfeled majd gyorsan,
nem kell hidd, hogy várj sokat
keresnéd Őt, de hol van?
Túl az Óperencián,
már másnak tárulkozik,
szőke volt, vagy barna t'án?
Mese volt az, hogy volt itt!
Tiberius - december 23 2015 14:26:16
Kedves Évi !
Párunkat megtalálni vagy eltalálni a legnagyobb zsákbamacska és ez a
történet ellehet nyújtva nagyon hosszúra.
Versedhez seretettel gratulálok
Tibor
gyongyszem555 - december 24 2015 07:01:52
Köszönöm szépen, hogy olvastál, kedves Tibor.
Szeretettel: Évi
Dellamama - december 24 2015 07:40:17
Nemcsak a szőke nők lehetnek ilyenek!
Évikém versedhez gratulálok és itt kívánok Boldog névnapot!
gyongyszem555 - december 24 2015 11:05:03
Igen Marikám, nem bizony, hanem mindegyik, talán már az ősz nem!
Köszi, hogy olvastál.
Köszönöm szépen a névnapi köszöntést.
Szeretettel: Évi
