|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egyszer véget érnek fájó gondolataim,
Valamikor nem lesznek már vágyaim,
Rezdületlen, s komor lesz arcom,
Nem lesz már semmilyen hangom,
Üveges, semmitmondó lesz tekintetem,
Az "örökkön öröké"-t már nem értem.
Véget érnek a kínzó vágyálmok,
Nem lesznek, csak sírhalmok.
Egyszer végleg lehunyom szemem,
S többé helyem már nem keresem.
Elindulok az örök hosszú útra,
Hogy többé, senkinek ne lépjek az útjára.
Mint félredobott megunt kopott kabát,
Ez lett a sorsom, magam vagyok a kabát.
Egy alak, ki szánalmasan unalmas,
Egy divatjamúlt hiányos fogas,
Mire rászórható minden, ami nem fontos,
S nem látszik az, hogy hiányos.
Ha majd nem lesz, akkor érz?dik hiánya,
Milyen jó is lenne, ha még volna.
Becsülni kéne mindent, s mindenkit, még ha nem is érték,
Hisz mindenben, mindenkiben van valami szépég.
/ 1999 aug./
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
