|
Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kies pusztának, szikes útján,
Vándor szívnek, vérzõ nászán,
Kérlelt lélek, kínzó táncán,
Vak versnek, vén korán.
Lobbant láng gyújt.
Kopár kar nyújt,
Néked, néma búcsút,
Kínzó, kemény búcsút.
S jégszív, jajgat s fúj.
Pokol pitvarának tûzében,
Lángok lomha fényében,
Edzett, erõs szív dobban.
Mennynek magasában,
Lágy, lenge szellõk suhanában
Gyenge, gyermeki lélek koppan.
Fekete földdel porlasztja hamvait,
Szürke szállal vágja ormait,
Vörös vérrel írja ódáit,
Rémes rímmel szegi danáit.
Sötét, sivár helyen tengõdik,
Fehér, félelemben vergõdik,
Tölgyfa koporsóban nyugvódik.
Hangtalan esik a toll,
Ijedten a padlóra,
Óriásit koppan,
Sietve roppan
Össze ölében,
Érzõ költõ,
Lágy ölében,
Feneketlen katlan, vas erében.
Egy a kérdés, egy a válasz,
Holt költõ, poéta, válassz!
Miként, s hogyan, illõn
Légyen temetésed, illõn
Légyen drága álmod örökre.
S térj vissza ide a jövõber'
Halhatatlan alkotó,
Ünnepelt versíró,
Magányos utazó. |
|
|
- március 04 2008 15:55:51
Magányban élni, és vívódni nem igazán jó. A versed formája, hangzása nekem tetszik. Gratula. Szeretettel.Kormi |
- március 04 2008 20:24:46
Érdekes megvilágításba helyezed a költõi mivoltot. Talán nem ennyire sivár a vég. Jönnek szebb napok is . DE szép a vers vezetése |
- március 04 2008 20:38:02
Szerintem ez egy nagyon szép és komoly vers lett, igazi költõi vénád van! Gratulálok !!! |
- március 05 2008 23:12:16
Köszönöm!!! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|