Kicsi voltál, sétáltunk a réten
testvéred, Ő elbarangolt éppen
Nap sugara ontotta a báját,
kicsi lelked számolta a vágyát...
Arra vágyott, legyen ő egy virág,
vörös rózsa, nyitogatja szirmát,
nekem nyílna, azt mondanád varázs
Nekem adod, én vagyok az anyád...
Előkerül kistestvéred hamar
maszatos a kicsi keze, kavar,
mosolyogva néz fel, és a lénye
szikrázik a réten messzeségbe...
szőke haja, kék a szeme, szépség
szeretlek mert gyermekem vagy légy még,
légy még velem, tudod kellesz, tudod
Bátyádnak ez mondd, eszébe jutott?
Hogyne, hiszen csillagszeme csodás,
kicsi lelke örül, igazmondás,
szeret téged, hisz' testvérek vagytok
tudjátok Fiaim, még nem halok!
Tiberius - február 03 2016 18:40:31
Kedves Évi !
A természet rendje mikor a madár eléri a kort kirepül a fészekböl
Szeretettel olvastalak gratulálok szép versedhez
Tibr
gyongyszem555 - február 04 2016 09:39:37
Kedves Tibor!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi
szomorufuz - február 05 2016 14:41:33
Szép vers
Drága Évike!
Szeretettel gratulálok. Ölellek - Szfűz
