|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Néha oly egyedül érzem itt magam,
Mint aki körül a világ csak rohan,
Elejtett kavicsként süllyedek mélyre,
Egy feneketlen tó végtelenjébe,
Úgy szeretnék megtanulni úszni,
S hinni hogy valaki ki fog majd húzni,
Nem csak az árral tovább sodródni,
S erőtlenül, a semmiben bízni,
Csak merülök mint aki erre született,
Mint kit e föld már rég elfeledett,
De lehet hogy fogalma sem volt rólam,
S hogy ennél több voltam csak én gondoltam,
Hisz talán nekem nem járt csak ennyi,
S kicsiny kavicsként kell örökre veszni,
Nem leszek soha senki igazgyöngye,
S nem lesz ki értem a mélybe merülne. |
|
|
- március 04 2016 07:18:36
Szomorkás - kissé pesszimistába hajló - remek versedet szeretettel olvastam. Aki azt hiszi, hogy nem lesz senkinek az "igazgyöngye" téved! Mindennek eljön az ideje, türelem!
Szeretettel: Évi |
- március 04 2016 15:20:53
Köszi  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
