|
Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ti kedves városi gyerekek,
Nem is tudjátok milyenek,
Azok az igazi falusi telek.
Amikor a szürke hófelhõk
Lomhán terpeszkedtek el
A falu kicsi házai felett.
A kémények fehér füstöt
Eregettek, s azok lebegtek,
Mint holmi apró szellemek.
S mit játszott a sok gyerek?
Nagy hó-csatákat vívtunk,
Lábas fedõje volt a pajzsunk.
Volt ott minden téli móka.
Hemperegtünk fehér hóban,
S mikor befagyott a kicsi tó,
Hát, korcsolyázni volt a jó.
S amikor eljött az este, haza
Szaladtunk, vizesen, nevetve.
A gyerekhad, hogyha tehette,
Mindig a szódás embert leste.
S amikor jött a lovas szánnal,
Vártuk õt, már jó néhányan.
No kössétek utánam a szánkót!
Hangosan kurjantva így szólt.
Ez az út, maga volt a csoda.
Csilingelt a csengõ a ló nyakában,
S mi repültünk a kicsi szánnal.
Így telt el minden téli napunk.
S hogyha fáztunk, elfáradtunk,
Csak ültünk bent a jó melegben.
Ettük a tél régen várt áldását,
A finom véres, májas hurkát,
S hallgattuk az öreg szüléket,
Amint a régi idõkrõl meséltek.
Elmúlt. S most így emlékezve,
Olyan, mintha mese lenne.
|
|
|
- március 06 2008 07:15:09
Biz' a, mese zsuzsu.
De a legszebb mese a világon. Szép emlékeket csaltál elõ belõlem, köszönöm.
Grt.
Sancho |
- március 06 2008 09:10:40
Kedves Zsuzsu!
Oly gyönyörûséges ez a visszaemlékezésed, hogy azt hiszem errõl más sem tudna szebben írni Nálad!
Üdv: Torma Zsuzsanna
|
- március 06 2008 09:53:26
Kedves Zsuzsu!
Nagyon kedves, jóképekbõl szõtted gyermekkor falusi telét.
Szinte ott repültem köztetek gyermekként a kicsi szánnal, ahogy a szódás húzta. köszönöm ezt a csodás élményt. valóban már mesének tûnik mint azok a régi boszorkányos mesék amiket mi nagyszüleink meséltek, és tátott szájjal halgattuk.
Puszi ezért a kedre derítõ versért:
Szeretettel: marica |
- március 06 2008 13:33:09
Szép emlékek jöttek belõlem is elõ. Azok még mindíg élnek a szívben. Grat. Szeretettel:Kormi |
- március 06 2008 21:15:05
Bizony a régi falusi élet sokkal romantikusabb volt,sokkal mozgalmasabb,életszerûbb.Az emberek is közelebb álltak egymáshoz,most távol vannak egymástól a szívek,itt városon a szomszédot sem ismerjük... |
- március 06 2008 22:08:04
Köszönöm, hogy olvastátok az írásomat. A legjobban annak örülök, hogy ha valakiben fel tudtam idézni azokat a csodálatos, idõket, amikor összejött az utca apraja- nagyja, korra és nemre való tekintet nélkül, és felszbadultan játszottunk, mindent ami eszünkbe jutott.ha elfáradtunk és megéheztünk, bizony volt olyan anyuka aki 10 zsíroskenyeret is megkent, és mi kiültünk az árokpart füvére, és nagy nevetések közepette ettük a kenyeret.
Mégegyszer köszönöm. Szerettel : zsuzsu |
- március 06 2008 22:17:49
Gyönyörû leíró költemény, Meseszerû, de biztos igaz. jó rímekkel, szép képekkel fûszereztél. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|