|
 Vendég: 72
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mindennapok csendjét megtörő szelíd szó,
Dallamok szárnyán gyengéden magával ragadó,
Fáradt napokon csak az ereimben áramló vér,
Vadul lobogó láng, parázs lelkem legmélyén,
Velem tart, ha űz a fagy, ha zord a szél, ha nincs remény,
A zene akkor is rám talál, ha mindent elborít a sötét,
Még a poklon is túl, a világ végén, mikor minden elveszett,
Nem kérdez, nem is felel, csak csendesen átölel,
Minden egyes lehulló könnyemet felszívó föld,
A fáradtság ellen erő, mely bennem testet ölt,
Halhatatlan tüzes vágy, örökifjú lelkemnek,
S a túláradó öröm, összeroskadt szívemnek. |
|
|
- március 19 2016 01:37:35
Szia! Minden embernek szüksége van valamire ami egyfajta menedék számára. Neked ez a zene, amit formailag kissé szokatlanul, ám tartalmilag annál átütőbben tártál elénk. Ügyes munka!  |
- március 19 2016 01:44:21
... és most, hogy újra olvasom, lám a forma is szokványos! A hiba az én készülékemben lehetett. Hiába, a technika ördöge olykor tréfát űz velünk! |
- március 19 2016 15:31:39
 köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
