|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
De sokan kérdezték már:
nem hiányzik a tanítás,
az épülő tudásvár
zsongó lakókkal s annyi más?
Válaszolt életkorom,
felelt rá nyüzsgő évtized.
Csengő szólított egykoron,
utóbb új cél, vágy, gond vezet.
Hajnalban kelni épp úgy,
mint félszáz évvel ezelőtt...
Hozzám jön, aki nem tud
valamit, nem hajtok időt.
Mert ez most képtelenség,
ha iskolára gondolok,
pedig a végtelenség
megismerése szent dolog.
Elemenként fogadja
a mindenre kíváncsi agy...
Ismétlés – tudás anyja,
ha nem él, csak szólam marad.
A pirkadat ha szólít,
virágzó fáknak kertje vár,
méhzümmögés...Remény, hit
vigasztal, jön még derűs nyár.
Igen, vigasztal, okkal,
mert lelkem sokszor nyugtalan:
szabad leírnom tollal,
mi élet-tengeremben van?
A hullámzást, a gyöngyöt,
melyért áldoztam oly sokat,
sodródást vagy örömöt,
sikert, ha volt – csak pillanat!
Vén hegedűm helyettem
sír el alkalmi bánatot.
Bírálóm vagy mellettem,
ki életemben osztozott.
Örülsz, ha unokának
szeletét még magad szabod...
Nevezz nyughatatlannak,
az én napom a te napod!
|
|
|
- április 09 2016 08:48:12
Kedves József!
A tanári pálya hívatás, a nyugdíjazással nem ér véget.
Az unokák kiváncsiak és sokat tanulhatnak a nagypapától.
Szeretettel gratulálok szép őszinte versedhez: Maria |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
