A Nap már magasan fenn volt az égbolton
mikor Luxor városa ünnepelt ezen a napon.
Radames Egyiptom hőse, ki seregével
bevonult a város fő terére,a diadal ünnepére.
Radames leigázta az Etiopiai sereget,ahol
az ellenségben hatalmas kárt tettek.
Nagy ünnep ez ma Luxorba a király lánya
a hőst, virágcsokorral ünnepi díszben várta.
Nagy gondja volt az egyiptomi királynak,
lánya Amneris beleszeretett a katonájába.
Tiltott volt a dinasztián kívüli házasság,
vágyódó szerelmük nem ismert határt.
Egyet azonban elfelejtettek,évezredes
törvény uralta ezt a gyönyörű vidéket.
Az istenek akaratai ellen vétkezni nem
lehet,halál vár a hitszegőkre,bűnösökre.
A hadvezér, Radames daliás,jóképű
ember volt akin sok női szem nyugodott.
Amit ő tudott, és büszke volt magára,
gyakran járt a királylány lakában.
Amnerisnek volt egy szolgáló lánya,
akit Etiópiábol hoztak az ő szolgálatába.
A lány neve Aida,szépsége híre járt
egész Luxorba,még azon is túlra.
Egy nap,Radames szemtől,szembe
került Aidával szemeik varázslatával.
Amit félreérteni nem lehetett, sorsuk
attól a naptól kezdve szerelem lett.
Tűzött a nap Luxor felett, királynak
a gondja egyre nagyobb lett.
Szerette a lányát tisztelte katonáját
megszegni nem lehet a dinasztiát.
Radames már titkon lemondott a
király lányáról,reménytelen nászról.
Szívében egy volt a gondolat,katona
nem szerethet rabszolga lányokat.
Radames vitte lóháton szeretett álmát,
Nilus partján töltöttek egy éjszakát.
Hold tükrözött a folyó vizében,csillagok
ezrei kettőjük szerelmes szívében.
A király megtudta a tiltott történetet,
soha nem látott haragra kelt.
Kérte Radamest mondjon le Aidárol,
vagy a dicső hivatásáról.
Radames nem engedett,ha kell
az életét adja,szerelmét nem hagyja.
Összegyűltek a bírák,kínos volt a
helyzet ilyen esetet nem ismertek.
Állt a két tettes a bírák előtt,
kik örök,halálos szerelmet esküdtek.
Bármi történjék egymás nélkül ők nem
élhetnek, inkább a halál vessen véget
Az ítélet kegyetlen volt,meghagyták
őket örök szerelemben élve.
Befalazva egy sötét helységbe,ahol
a boldogságuknak sosem lett vége.
Utóirat:
Kietlen pusztaságnak évezredes múltja,
regéknek véghetetlen mondanivalója.
Csak a Nilus folyó a megmondhatója,
mennyi minden történt évezredek óta.
Szenvedő szívek,fájó érzelmek,
micsoda varázsa a természetnek.
Ami a lábadról levesz,ha elveszted
fejedet, sokszor az életedet.
A versed szeretettel gratulálok nagyot alkottál: Radmila
Deak Eva - április 11 2016 08:29:53
Kedves Tibor! Mindig csodáltam aki ilyen nagy mívű alkotást ír. Már az én elképzeléseimben is szerepel, de még nem jutottam el ide. Gratulálok. Nagyszerű. Szeretettel. Éva
Tiberius - április 11 2016 14:46:56
Kedves Radmila !
Szeretettel köszönöm,hogy olvastad
Tibor
Tiberius - április 11 2016 14:57:00
Kedves Éva !
Köszönöm kedves szavaidat.A vers eltörpül ha végignézed a diadal
menetet,ami a Milánói operaházban lett felvéve.Rajongok a komoly
zenéért ami egy új világot nyithat meg mindenkielőtt.
Szeretettel
Tibor
