|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Tükrét mutatja. Megszólít,
s amíg nézem kibontom.
Látom benne a valódit,
mégis más ez a szirom.
Folytonossá vált lendület.
csúf széppé torzulása,
s ahol a keze remegett,
fájdalom csúfítása.
Árnyékolt színek és formák,
hullámok viszik, sodorják.
A vére áramlása?
Napok, éjek forgása...
Látható és láthatatlan.
Test és lélek két ecset,
de összhangban, egy vonásban
csupa jel és üzenet...
Felém nyúl. - Láss..! Megmutatom.
Érints, érezz engemet!-
... mélyen nyílik, elfogadom,
összhangban csak így lehet.
Megmozdul a mozdulatlan,
kerek, egész, félszavakban.
Egy részem vele szédül.
Tágul tér, kiegészül...
Hangjegyek a pillanatban,
látok mosolyt, sebeket.
Könnyeket itt-ott, nyomokban
a bezárt érzelmeket.
A kiáltót, ártalmatlant.
Csendet, a természetet.
Logika a térfogatban.
nincs állandó szerkezet.
Tűnik szegély. Hol a vászon?
Magával ragad és átfon,
simulva helyet keres,
jobb sorsra ígéretes.
Ilona Zagyi Gáborné |
|
|
- május 27 2016 22:41:06
Kedves Alkony!
A középső versszak tökéletes, ámultam, elvarázsolt, adnék rá egy 10-est!  ,
a harmadikra 9-est, az elsőre 8-ast.
nagyon érdekesen írsz, már-már költői ouvre-d van azt hiszem.
szeretettel gratulál: zsermen |
- május 27 2016 22:41:42
Ja, a képet letakartam, ill. felgörgettem, hogy ne befolyásoljon. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 07. szombat,
Róbert napja van.
Holnap Medárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
