|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Reszket a szívem
Reszket a szívem,
ahogy lelkem ölében gubbaszt,
s mint kivert kutya vonítja bánatát.
Fájó tekintetében ott ég a kérdés;
...most merre, hogyan tovább?
Leszünk-e egyek, mint egykoron
vagy jövõnk végleg múltba vész,
s mint szikes földre hullott magban,
virágzó éltünk örökre odavész,
hogy vándor dûnék homokja
fedje vágyódó álmaink?
Hallom-e még édes hangodat,
mi vigaszt rejt, bármit is szól
vagy meddõ fülemre nem vár egyéb,
mint kesergõ ívû dallamok,
s a fémesen visszhangzó szavak,
mik a búcsúzásnál vertek láncra?
Reszket a szívem a fagyott világban,
s hiába vonom emléked magamra,
átüt rajt' az elmúlás szele,
s imámnak nincsen foganatja;
...bár itt lennél velem!
Álmainkban
Álmodtunk egy szebb világot,
mesebeli álmot,szerelmes vad
románcot,tavasztündér táncot,
de álmaink semmibe vesztek,
vágyaink tova tûntek.
Egyek voltunk,mint fának az
ága s mint virágnak szára,de
a fa elkorhadt,a virág elszáradt,
szerelmünk elfáradt,s már csak
álmainkban lehetünk egyek,
örök szerelembe veszve...
S bár dalolnék,de nem jön ki
hang a torkomon,elszállt minden
szó,mit neked szánhatok,nincsenek
már dallamok,csak mardosó fájdalom,
de idõvel láncunk porba hull,
s szívünkön a bánat elsimul.
Bár balga szívem még vinne
feléd,de elmém ezt már nem
engedné,a nap nem lehet szerelmes
a holdba,s a hold is csak a csillagokba,
ez a sorsa,de álmainkban együtt leszünk,
S fájó szerelemmel ölelkezünk... |
|
|
- március 09 2008 05:04:38
Nagyon szép volt, mintha Rómeó és Júlia elõadását hallanám. Szomorú, fájdalmas és belenyugvó érzelmek. |
- március 09 2008 12:37:20
Szép, csendes elválás. Bár a szív még tiltakozik, de az ész már tudja nincs tovább. Jól szemlélteted ezt a fájó érzést.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
