|
Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Zsermen Juhász Gábor: ESTIKÉK
Nyárelői késő délután van,
ó-aranyban fürdik már az ég
amott nyugatra a domb oldalában,
itt pedig nyílnak az estikék.
Balkonládám szűk és földje szomjas,
mégis, hogyha oldalt dől a fény,
halványlila virágait bontja.
Minden alkony egy kis ünnepély!
Nézem őket, ringatja a szellő,
mégsem alszanak el, keltenek
engem is, s nem vonul már felhő
gonddal megvert ősz fejem felett.
Nyílnak egyre, lassanként, sorjában,
mézillatú, édes gyermekek,
köszöntik az estet és az árnyam
elnyúlva ír róluk verseket. |
|
|
- június 11 2016 09:58:49
Kedves Gábor!
Nagyon szeretem a kötött formában írt verseket. Az első és második versszak utolsó sora nem találta meg a párját, de ez nem ront a vers értékén, sőt észre sem lehet venni, csak ha tüzetesebben szemléli az ember.
Gratulálok, hogy ilyan szépen tudsz írni erről a gyönyörű virágról.
De ha a sorok közé kukkantok, nem csak a virágról van szó.
"Nézem őket, ringatja a szellő,
mégsem alszanak el, keltenek
engem is, s nem vonul már felhő
gonddal megvert ősz fejem felett."
Gratulálok, üdvözöllek: Évi |
- június 11 2016 10:01:04
KEDVES GERMAN!
NAGYON SZÉP VERSEDHEZ SZÍVBŐL GRATULÁLOK, MÉG NEM ISMERJÜK EGYMÁST, ÉN RÉGI NAPKORONGOS VAGYOK EZER FÖLÖTT KÜLDTEM BE VERSET, NÉHÁNY PRÓZÁT IS.
SOKSZOR ÍROK ÉN IS VIRÁGOKRÓL, MADARAKRÓL, SZERELEMRŐL.
MAJD IDŐKÖZBEN MEGISMERJÜK EGYMÁS ÍRÁSAIT.
ÜDV: PIRCSI |
- június 11 2016 16:13:23
Kedves Zsermen!
Az első két strófa ellentétekre építkező idilli képe kiváló. A 3. strófa - estike a virág neve, de nem alszik, sőt téged is ébreszt -ellentétpárja egy kicsinykét gyenge előzőkhöz képest.
Az elvonuló felhő a remény, az eltűnő gondok jelképe, ezt szűnteti meg az estike ébresztése? Szerintem itt a gondfelhők eltűnését szeretted volna kifejezni.
nincs már sötét felhő, vagy nincs sehol egy felhő, vagy nem nyomaszt a felhő
Miért az árnyad írja a verseket? Hiszem már minden rendben.
Vagy az estikék nyílása még sem hoz enyhülést, és akkor az árny írhatja a verseket, de akkor fentebb ... bár megül a felhő... lenne indokolt.
Szóval: A 3. és 4. strófát még nézd át!
Szerintem szuper lesz, akár pozítívvá, akár negatívvá alakítod is a befejezést, mert jó az alapkép.
Szeretettel
Ági |
- június 11 2016 18:25:19
Néha azért aludj is egy keveset
Arany J. Őszikék lenne az ihletés, vagy már hóderes a hajad?
Az estikék nálam nem férnek el a balkonládában, mert kb. 1 m magasra megnőnek, de azért nem kizárt, hogy nálad szeretik a balkonládát.
Melankolikus dallam, elandalít e pillanatnyi kép.
Ilyen is kell!
Szép estét!
Joli |
- június 11 2016 21:39:21
Kedves gyöngyszem!
Nagyon szépen köszönöm elemzésed. Tökéletesen igazad van a két kifogásolt - kilógó sorral - kapcsolatban, valóban megakasztja az idillt. Talán azért lehet éppen az elején, mert amikor írni kezdtem akkor még nem tudtam szabadulni a csupa ellentmondás világtól, a szinte egyik pillanatról másikra forduló infókkal, képekkel. Aztán ráhangolódtam, ezért is ültem ki a balkonra.
És természetesen nem csak a virágról van szó, és a felhő sem igazi, csak amolyan költői felhő.
szeretettel. zsermen |
- június 11 2016 21:40:47
Kedves Pircsi!
Nagyon szépen köszönöm látogatásod. Szívesen barangolok én is kertedben!
Madárbarát is vagyok, de a versekben valahogy mindig a varjakat, hollókat ábrázolom.
üdvözlettel. zsermen |
- június 11 2016 21:49:14
Kedves Ági!
köszönöm megtisztelő analízised. Igen, valóban az első kettő ellentétekre épül, de nem volt tudatos, még bennem élt az erkélyre való kiülés előtti ambivalens világ lenyomata, no meg azt sem tagadom, hogy Petőfi kötet hullott ki a kezemből éppen, akinek tudvalevő jó barátja volt Arany.
Igazad van, tökéletes a szemed: bizony az gyengécske ellentétpár.
A felhő természetesen jelképes, nem igazi. éppen a felhőtlen égere nyíló estike látványa úzi el e gondterhelt felhőket fejem fölül.
Felfogható ez is ellentétnek: a bel- és külvilág ellentéte, az érzések és a természet ambivalenciájának, ami valahol mégis harmóniára törekszik, s talán a végére a közelébe is kerül.
A végén az árnyam viszont szó szerint értendő, a hosszúra nyúlt, vagyis elnyúlt árnyam a már nagyon alacsonyan járó Napnak volt köszönhető.
Beismerem, sok a libikóka a versben a realitás, és a jelképes között, de imádok ezzel játszani, váltakoztatni, egymásba vetíteni, még ha az érthetőség rovására is megy. Had gondolkozzon az az olvasó, nem kell mindent tálcán nyújtani! Meglehet kíméletlen hozzáállás, talán nem is szimpatikus, de én nem akarok egyből érthető lenni. Rajtam ne menjenek el simán!
szeretettel: zsermen |
- június 11 2016 21:53:51
Kedves Jolán!
Köszönöm szépen soraid. Csak oldalt mákos a hajam, de annyira jól áll az őszülő haj a költői énemnek ebben a versben.
Igen, Arany Őszikékje jutott eszembe, amint a balkonon ejtőztem, az viszont nem, hogy ilyen magasra fog nőni, amint írtad is.
Köszönöm szépen. Idén ültetem el a magjait. Ezek szerint most kell még kihasználnom szépségét, illatát, no és elolvasnom végre Arany szépségeit is, hátha megihletnek.
Igen, valóban elandalít, nem stílusom, de valahogy kijött most.
remélem jól jövök ki belőle.
szeretettel: zsermen |
- június 12 2016 07:10:40
szervusz Gábor ! Bár mi sem ismerjük egymást, de más oldalon olvastam verseidből. Én szintén verstanilag néztem most a versed . Keresztrímes, 1-2 helyen kicsit eltér a rím és a szótagszám is..Igen, ha ragaszkodunk a versformához , akkor érdemes ezeket a kicsi eltéréseket is helyre hozni, ha adunk magunkra :-)Egyetértek a Gyöngyszemmel. A versed egyébként tetszik, imádom én is az estikét, csak nekem sosem kel ki:-)Gratulálok, üdvözlettel. szinci |
- június 12 2016 10:22:31
Az előttem szólok, már mindent kielemeztek... Mi már csak "egy sör mellett" tudnánk folytatni.
Fölséges a mondanivalód...
Elismeréssel, barátsággal, kalapemeléssel: KíberFeri |
- június 12 2016 10:29:20
Kedves Zsermen! Én nem elemezgetem és csak egyszerűen gyönyörködöm a virág és soraid szépségében. Szeretettel. Éva |
- június 12 2016 10:47:11
Szia Gábor!
Nem szeretném cincálni, elemezgetni írásod. Nekem Így tökéletes, ahogy megírtad. Vallom: az elkapott pillanat, az adott érzés vezet a szavak tengerében, melyből születnek írásaink.
Én egy kellemes, kora nyárestét töltöttem Veled gyönyörű estikék társaságában, ahol érezhetően megnyugodott lecsitult szíved, s együtt csodáltuk a természet erejét.
Szeretettel: |
- június 12 2016 13:10:59
Kedves Szinci!
Nagyon megtisztelő látogatásod és szakszerű elemzésed, köszönöm. Igzad van, nem tökéletes, bár én nem látom a rímképlettől való eltérést, de néhány, hanem is kín-, de esetleges rím biza belekerült, amint Arany és Petőfi is el-elpottyantott olykor ilyet. A szótagszám eltérést csak az utolsó előtti vsz. utolsó előtti sorában érzetem felolvasáskor, mikor megtorpantam, viszont a többit ritmikusan tudtam elmondani, szóval nem számolom a szótagokat hanem belső-külső hallás után írok. Nem analizálok, hanem összerántok. Nem szeretnék javítani, hiszen azt láttam, hogy az estikék virágai sem tökéletesek, van köztük halványabb, cakkos szélű, vagy csak kis csökött is.
Én sem vagyok nagy virággondozó, általában a természet erejére hagyom őket, ha elfelejtem megöntözni földjüket.
köszönettel: zsermen |
- június 12 2016 13:12:22
Hálás köszönetem kedves Éva!
Örülök, ha tetszett úgy összességében, képileg és nyelvezetében is.
üdvözlettel. zsermen |
- június 12 2016 13:16:01
Ó, kedves Feri!
Minden szavad jólesett.
Bár sörrel nem illik koccintani - káposztalével pláne - de virtuálisan CSINN!
Igyunk az Estikékre, mikor eljő az alkony!
barátsággal: zsermen |
- június 12 2016 13:18:38
Szia Gondola!
Nagyon örültem neked, és hogy ennyire sikerült átadnom a gondolataim, a képeim.
köszönettel: zsermen |
- június 12 2016 20:15:44
[quote]Meglehet kíméletlen hozzáállás, talán nem is szimpatikus, de én nem akarok egyből érthető lenni. Rajtam ne menjenek el simán! smiley[/quote]
Kár! Mert nem az egyből érthetőségről van szó. De, mindenki maga tudja. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|