|
 Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Radmila Marković
Ők és én
Amikor ketten ülünk a szobában, én hallgatok, mosolygok,
mert felét se értem annak, amit hallok, de tőle függetlenül,
látom a harmincegy-két fiatal, szép , üde arcot, lányok és fiúk,
tekintete ma is velem van. Míg az Egyedüllét a magáét hajtogatja,
én látom őket, most is itt vannak velem, a szobámban, mint valaha régen,
lesték minden szavam, nem a bölcset, az előrelátót,
kit szeret igazán a szíve választottja, sikerülnek-e terveik,
én fel-felpillantok a kávéscsésze belsejéből, mert belebújtam,
és így társalogtunk.
Ha találkozunk, még ma is itt nálam, ez olyan,
mint a bekeretezett fénykép a falamon,
de mozognak az ifjú tanítványok, akikre a lányom féltékeny volt akkor,
pedig nem kellett volna, mert ő a lányom, ma is az, és örökkön örökké az marad,
a fiam észre se vette, mennyire szeretem a „gyerekeimet”,
de lehet ők sem tudták mindég, mert vasakarattal maximalisták lettünk, ők és én.
Képzeletem nem csalfa, régvolt, vagy nem rég, tudással ölelkeztünk, Ti, meg én,
akiket ha látok, akikről ha hallok bármit, ott ülünk együtt az osztályban,
csak most nézzük egymást, és mindenkiben felébrednek a szunnyadó emlékek,
de amikor nyílik az ajtó, és belép hozzám a valós világból egy-egy tanítvány,
olyankor hallgat az Egyedüllét, lehet irigykedik is egy kicsit, de észre se vesszük ,
mert nem hiányzik, mert nem csak ő tölti be azt az űrt,
amit az Egyedüllét szül mindenki lelkébe, mert ilyen erőszakos az Egyedüllét,
mert akkor sem a Magány uralkodik a fölöslegesen nagy házamon,
mert Emlékeim a szeretőm, gyerekeim, unokáim lettek
az utamon a féltő, túlzottan féltő igaz Életerő.
|
|
|
- június 12 2016 17:39:24
Szép, megható írás.
Szeretettel Joli |
- június 13 2016 06:26:05
Gyönyörű, drága Marám! Remekül érzékelteted pályafutásod minden mozzanatát, hivatásod szeretetét, mely elkísért egy életen át. Remekül elküldöd az egyedüllétet a fenébe, nincs helye Nálad, hiszen élnek benned a gyönyörű emlékek, melyeket tanítványaid generálnak. Annak is végtelenül örülök, hogy a "magányt" is kipenderíted a házadból és csak a szeretteidnek - gyermekeid, unokáid, szeretőd (emlékeid a tanítványaiddal) maradhatnak a tudatodban és a házadban.
Baráti szeretettel gratulálok és ölellek:
Évi |
- június 13 2016 12:59:11
Fölöttébb jó eszmefuttatás. Évivel egyetértek és ha nem baj, nem írom le még egyszer...
Gratulálok szeretettel: KíberFeri |
- június 13 2016 16:25:46
Drága Mila!
Eszembe jutott versed olvasása után édesanyám, aki szintén tanár volt, mint Te. A gyermekek szeretete halálig elkíséri az elhívatottat.
Gratulálok őszinte szeretettel: Maria |
- június 13 2016 18:07:04
Kedves Joli!
Köszönöm szépen az elismerésed.
Szeretettel: Radmila |
- június 13 2016 18:08:10
Drága Évikém!
Kimerítő és értékes véleményed jól esett olvasni. Köszönöm szépen.
Baráti szeretettel és köszönettel ölellek: Mara |
- június 13 2016 18:09:22
Kedves Feri!
Köszönöm Neked a véleményedet. Nem baj, ha nem ismételted Évi szavait, de jól esett olvasni. Köszönöm: Radmila |
- június 13 2016 18:11:23
Drága Mariám!
Mivel volt tapasztalatod ezen a téren, akkor megértesz.
Szeretettel gondolok Rád: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
