Hagyj el engem bûvös érzés,
Hisz fogad megmar, harap !
Én szerettem, de engem nem,
Gyûlölet lettél és harag.
Ismernem kéne az édes mérgét,
Csábulnék, s álmom valóra
Válna, mondd ? Forgó örvényt
Sodorsz utamba, a süllyedõ hajóra.
Távozz, ... menj el, ... ne kínozz,
Mást keress meg, ki hisz neked,
Ne ölelj már, s ne ostorozz,
Menj ahhoz, aki megérdemel !
szoszircsi - március 09 2008 18:44:54
[b]..." a szeretetbõl született energia kreatív: amit csak megérint, újjá varázsol...hogy lásd , mennyi szenvedély van benned,nézz körül, és lásd mit hoztál létre..." [/b] szí.
gondola - március 09 2008 20:09:51
Kemény sorok, kemény panasz szavak.
marica - március 09 2008 20:24:14
(Csokonai/ A reményhez) jutott eszembe.
Kedves Jolán!
Mesteri megszemélyesítésa a szerelemnek.
Szeretettel gratulálok Marica
kormi37 - március 09 2008 20:25:59
Tele fájdalmakkal a szíved keresd meg aki igazán szeret és begyógyítja a sebed. Grat. Szeretettel.Kormi
reitinger jolan - március 10 2008 11:50:29
Köszönöm Nektek.
Üdv.J.
