|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
NAPVIRÁG
Rózsakerteket szaggatok:
hull a szirom, szúr a tüske,
- szúnyogcsípés! - s mint a nagyok
fején babér, szívem büszke.
Mit nekem már liliomok,
borostyán és virág - vérző,
talpam alatt holt műromok
s rongybábuvá váló néző.
Estikékre, hajnalkákra
úgy tiprok, mint ősi múltra,
folyondárnak fojtó szára
az utamból szerte-rúgva.
Nyíló virág áll előttem:
hatalmas, elérhetetlen.
Utánzom, de földbe nőttem:
szédült napraforgó lettem.
Estefelé elfáradok,
fejem kókad, szívem gyáva,
de hajnalban álmodozok,
s felnézek a Napvirágra. |
|
|
- július 02 2016 10:11:56
ZSERMEN KEDVES!
NAGYON TETSZETT A "VIRÁGOS" VERSED.
MINDEN VIRÁG ELSZÁRAD A NAGY HŐSÉGBEN, KIVÉVE A NAPRAFORGÓ, DE ANNAK A VIRÁGA IS GYÖNYÖRŰ!
GRATULÁLOK: PIRCSI
10 PONT! |
- július 02 2016 11:00:09
Hú! Ez nagyon jó alap,de a 2.és a 4. strófa még simogatásra vár.
A 2-ra csak ötletelek-
Mit nekem már liliomok,
hóvirágok és ibolyák,
talpam alatt csak műromok
közé való sok-sok virág.
Persze, valami vérző virágot is be lehetne tenni, ha tudnám, hogy melyik szép virág ereszt pirosas nedvet letöréskor.
De ez a te dolgod.
Egyelőre 8/10 |
- július 02 2016 11:36:34
Bocsáss meg, de nekem népiesnek tűnő versedből a Mit nekem ...Petőfire emlékeztet. Félre ne értsed, nem plágiumra gondoltam, csak a stílusra.
Szeretettel olvastalak: Radmila |
- július 02 2016 11:53:00
Kedves:
[b]Pircsi:[/b] Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett. Elgondolkoztam, hogy igaza volt-e Arany Jánosnak / Estikék/, amikor egy verselemzése után a ma már örökbecsűnek számító szólást ejtette: " Gondolta a fene!"
mert bizony szerintem egy vers attól IS jó, ha mindenki mást lát bele. Amit írtál, az nagyon izgalmas, és a vers egy nem látott rétegét fóliázza fel. nevezetesen, hogy a címben jelzett maga a költői én, Ilyen olvasattal is érthető, sőt...köszönöm, hogy fellebbentetted ezt a fátylat is róla.
[b]Ági:[/b] Köszönöm szépen és nagyon díjazom szakszerű kritikád. Igen, jó alap, verselésben, és hangulatban is. Meg mondom őszintén, attól féltem, hogy az utolsó vsz. feleslegességét fogod szóvá tenni, és ebben igazat is adtam volna neked. Az általad említett két versszakban nem érzek csiszolni valót, csak ha nagyító alá veszem: a 2. vsz.-ben a " holt műromok" helyett " dór műromok"-at írhattam volna, így a rákövetkező versszakkal karöltve egy görög amfiteáttrum képe bontakozhatott volna ki. remek az ötleted, de úgy érzem, hogy kifejezésben, nyelvezetben ehhez a kissé agresszív hangulathoz lágy. A " művirág" od viszont nagyon tetszik. Igen így is lehetne:
" Mit nekem már liliomok,
borostyán és kék ibolyák,
talpam alatt holt műromok
közé való sok művirág."
Természetesen, mivel az egész vers egy allegória, nem egy virágoskertről szól(na), ezért a vérző virágot is jelképesen kell(ene) érteni. 
nekem remek a 8-asod, magam is erre értékeltem. köszönöm szépen.
[b]Radmila:[/b] dehogy vaj! Sőt! Igenis üdvözlöm, ha bárkihez hasonlítotok, mivel a magyar- és világirodalom hatalmas mezejének sok-sok virágát szagolgatom. És remek szemmel, vagy inkább hatodik érzékkel vetetd észre Petőfit. Nem tagadom, hogy a napokban sok-sok Petőfit olvastam, és naná, hogy rám ragadt. Viszont azt érzem, hogy Baudelaire és Poe világát le sem tagadhatom.
szeretettel: Gábor |
- július 02 2016 12:37:09
Bocsánat Radmila: Vaj, helyett baj A két betű egymás mellett a klaviatúrán és széles az ujjbegyem.
Egyébként Petőfi azon versét még nem olvastam, de köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. / lehet, hogy Ő koppintotta rólam? /
szeretettel: Gábor |
- július 02 2016 14:44:15
Mindig a fény felé nézünk. Életünkben sok virágot szaggatunk.
Utolsó sorodba én napvilágot írnék, azzal együtt, hogy tudom, hogy van napvirág, de arra nem fel, hanem le kell nézni,de ha a Napra gondoltál akkor jó.
Szeretettel Joli |
- július 02 2016 17:43:52
Gábor! A végéig el sem jutottam, gondoltam, elég lesz egyelőre a 2. strófán gondolkodni.
Az allegóriához találtam egy vérző virágot neked. Idemásolom:
Bár a szívvirág nem afrodiziákum, e virág neve magáért beszél, akár egy love-story címe is lehetne.
Az angolul vérző szívnek nevezett növény egy kis vidámsággal is szolgál. Ha leszakítunk egy virágot, felfelé fordítjuk, majd sarkanyúit (a külső sziromleveket) széthúzzuk, kis fantáziával egy fürdőző lány alakja tárul elénk. A külső viráglevelekből lesz a fürdőkád, a belső kiemelkedő rész pedig a lány.
Ha akarod beillesztheted. Viszont a művirág nem tetszik. Sok így a mű. Illetve jó a művirág, de akkor a romok legyenek igaziak. Nagyobb lesz a kontraszt.
Bocs! Mennem kell, majd később még folytatjatjuk. |
- július 02 2016 21:30:20
Szabadon:
"Lennék én rózsa, rózsabimbó",
helyett, Napraforgó!
De rongy néző lettem,
csíptem is, szúrtam is,
múltam is,
romokba feledtem.
Kötötten:
Vagyok, félig tépett rózsa,
rongybábúvá váló néző,
megigézve, szélbe szórva,
a romokat felidéző.
Szeretettel:
Ildikó |
- július 03 2016 10:06:16
[b]Kedves:[/b]
[b]Joli:[/b] Köszönöm soraid, gondolataid. Ez a vers végig a Napvirágról, pontosabban a Napvilágról szeretne szónil, ami elpusztíthatatlan, ami először az utolsó előtti hsz.-ben jelenik meg konkrétan, és így az utolsó hsz. is rá vonatkozik természetesen.
[b]Ági[/b]: nagyon örülök, hogy ilyen sokat foglalkozol " velem" Nagyon sok érdekes és izgalmas dolgot sikerült megtudnom Tőled, finomságokat, rejtvényeket, szeretem az ilyet, a természettudományt is a titkokon keresztül szeretem megközelíteni, mert picit unom már a realista magyarázatokat. Még ihletforrást is kaptam erről a vérző virágról, amiben fürdik a lány. egyelőre lepréseltem, eltettem egy könyvbe, könyvjelzőként, ha ráakadok, akkor életre keltem egy versben.
[b]Ildikó:[/b] nagyon szépen köszönöm a kettős versed, s egyben szeretnék gratulálni ahhoz, milyen könnyedén és magas szinten improvizálsz.
szeretettel: zsermen |
- július 03 2016 12:27:36
Csak így röviden: jó, ha mondom!
Elismeréssel, tisztelettel: KíberFeri |
- július 03 2016 13:57:57
Kedves KiberFeri!
Nagyon szépen köszönöm, nagyon örültem Neked. Nekem ennyi is elég.
üdvözlettel: zsermen |
- július 03 2016 18:42:46
Kedves Zsermen!
Köszönöm a gratulációd!
Nagyon jól esett!
Üdv,Ildikó |
- július 05 2016 08:55:00
Rongybábúvá váltam én is,
ahogy a sorokat olvastam.
Mindig a fény felé haladsz,
s senkinek nem hagyod magad,
de ez így van jól.... |
- július 05 2016 16:41:29
Kedves Ildikó!
Én is köszönöm, és örülök, hogy visszanéztél. Nálam érdemes.
üdvözlettel: Gábor |
- július 05 2016 16:43:33
Kedves Andrea!
Annyira frappáns verseket költesz, hogy öröm olvasni. Jó, hogy nyers, hogy friss, ami először kijön, vagyis, ami a szíveden, az a szádon.
Sajnos én is ilyen vagyok, de prózában, és bizony kénytelen vagyok sokszor az árnyékban haladni a száműzetésem során.
üdvözlettel: Gábor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
